A Népi Front lapja

Valahol Európában, újra és újra…

Isten tudja, hányszor láttam a filmet. Fájt mindig, hogyne fájt volna, de ennyire még soha.
Idáig legalább múltidőben nézhettük a szívszorító történetet, fel sem merült bennünk, hogy valaha is megismétlődhet.
Hiszen mindenhol béke volt körülöttünk, legalább itt, Európában…
A felnőttek öldöklés helyett mind dolgozni járhattak tisztességesen, és szabadidejükben sem gyilkolták egymást halomra. Rémálmukban sem vadásztak volna vérszomjasan iskolás gyerekekre, vagy kertésznadrágos óvodásokra.
A világ természetes rendje szerint élhettek, és ugyanígy nevelhették a gyermekeiket. Szerethették, gondozhatták őket, és naponta legalább négyszer enni adhattak nekik. Nem volt divatban éhesen kiájulni az iskolapadból, uzsonnás batyukat lopkodni az osztálytársaktól, sóvárogva kinézni a padszomszéd szájából a tízórait. Aztán felnőve ugyanezt már foglalkozásszerűen űzni aluljárókban, pályaudvarokon, kocsmákban, büfékben. Becsületes munka hiányában, az emberi méltóság és a gyermekkori álmok megvalósítása helyett.
Se maszattal, szakadással, folt hátán folttal nem volt teli a ruhájuk a kis huncut buksifejűeknek, se márkás hazugságokkal, csiricsáré reklámszövegekkel. Még kevésbé halálfejekkel, csontvázakkal, brutális parancsszavakkal. Csinosan, ápoltan jártak még a játszótérre is, hát még az oviba meg a suliba.
Később akár főiskolára, egyetemre is. Bárki közülük, aki előtte jól tanult.
f17c8c04d259e36500d1f3a88a539595Annyit olvashattak, amennyit csak akartak, hiszen a legjobb, a legdrágább könyveket is megvehették maguknak. Rendszeresen járhattak moziba, színházba, képtárba, múzeumokba. Megismerhették a világot, az emberi kultúrát. A tudományokat, a művészeteket, amit csak az ember alkotott ezen a Földön évezredek munkájával, tehetségével, nagyszerűségével. E fantasztikusabbnál fantasztikusabb csodák helyett nem kellett silány mocskot, posványt magukba szívniuk, trágár fertőben, trágyalében lubickolniuk. Csak azért, hogy hasonlíthassanak legszentebbnek hitt példaképeikre, feltétel nélküli bizalommal követhessék a felnőtteket.
Nem volt muszáj jobb híján az utcán csellengeni. Bár ezt is megtehették nyugodtan bármikor, ha épp ehhez szottyant kedvük. Közben lehetett hatalmasakat beszélgetni. Megcsillogtatva szépséges, gazdag anyanyelvünk kifogyhatatlan tárházát. Nem csupán monoton, unalmas egymásutánban a legprimitívebb, legszánalmasabb kötőszavait.
A közös séták, kószálások a jóbarátokkal akár estig, később akár éjszakákig is elhúzódhattak. Miért is ne? Jártak a buszok, a villamosok, de még a taxi is fillérekbe került. Ámde gyalogosan is biztonságban volt az ember gyereke még sötétedés után is. Nem hemzsegtek az utcán drogárusok, zsebtolvajok, vetkőztetők, szatírok, darabolós gyilkosok, se nappal, se éjszaka. Nem álltak lassan már minden sarkon kényszervállalkozó kurvák, stricik, pornófilmesek. Aberrált szadisták, pedofil gyermekrablók, egyéb szexrabszolga-kereskedők. 0d404c4347419f5c7df95b91e5c6cae2Nem lődözték, robbantgatták egymást nyakra-főre maffiózók, gengszterek, futballszurkolók. Nem zaklattak senkit éhező hajléktalanok, koldusok, sem milliárdos előkelőségek, habzószájú politikusok.
Biztonság volt, béke volt.
Mertünk mosolyogni egymásra, tudtunk örülni, boldogok lenni. Hittünk szüleinknek és tanárainknak, akik még az akkori jelenünknél is szebb, jobb jövőt ígértek nekünk mindig.
Itt, Európában senki se gondolt háborúra. Se nyomorúságra. Se erkölcsi, se kulturális fertőre.
Az egyetlen, amitől féltenünk kellett a mi szelíd, kedves, békében, biztonságban épülő világunkat, az messze volt akkoriban Európától. Egy távoli földrészen, ahol a fegyvergyárosok nem tudnak meglenni folyamatos öldöklések, tömegmészárlások nélkül, hiszen abból élnek, abból harácsolhatják csak össze a dollármilliárdjaikat. Fel is kophatna az álluk, ha nem provokálnának ki időről időre mindenféle ürügyeket kreálva, és bármi áron, aljas, gyilkos háborúkat. Még más népeket is egymásra uszítva, csak hogy legyen piaca az egyre förtelmesebb fegyvereiknek. Erre kell nekik az összes kultúrposvány is, a gonoszságot, a brutalitást propagáló, a degenerált, idióta hősöket népszerűsítő filmek, könyvek áradata. Éjt nappallá téve szuggerálni az emberekbe a kegyetlenséget, az ostobaságot, az embertelenséget ezzel a világméretű agymosással. Hiszen így a könnyű őket félrevezetni, felhasználni, manipulálni, egymásra uszítani. Értelmes, normális embereket sokkalta nehezebb volna.

Hogy bíztunk benne, nem fröccsenhet el idáig ez a műsár, ez a kreált fertő. Hogy Európa már sokkal civilizáltabb annál, mintsem újból lépre menjen, újra besétáljon a gonoszság, a barbárság csapdájába, mint már annyiszor. Hiszen volt már ilyesmi elégszer ezen a földrészen is. Éppen elégszer ahhoz, hogy tanulhattunk volna belőle, hová vezetett mindig, mi lett a vége.
Hittünk, bíztunk benne, hogy itt, Európában nem! Hogy mivelünk soha többé!
És ma miben hihetünk, miben bízhatunk még?

089cd3f8da657b895c5afc0b2be26595Hisz valahol Európában megint ropognak a fegyverek! Hol itt, hol ott, újra.
Valahol Európában újra és újra, szemrebbenés nélkül, kisgyerekeket ölnek! Vagy csak békésen küldik őket éhhalálba, csöndesen kifosztva, néma nyomorba taszítva a szüleiket!
Megint ínség, koldusok, hajléktalanok, járványok, fagyhalál az utcákon. És a gyűlölet mesterséges mocsara is itt hömpölyög már a talpunk alatt. Egyre fojtogatóbb, egyre ingoványosabb!
Igen, itt, újra itt, Európában.
Miért van az, hogy újra és újra megtörténik?
Hogy újra és újra megtörténhet?
Vass Zsuzsanna, Népi Front

TI ÍRTÁTOK

In Memoriam Urbán Sándor

„A forradalmak az elnyomottak és kizsákmányoltak ünnepei.” Lenin szavai ezek. A forradalmak megszülik hőseiket. Régóta tudjuk ezt a munkásmozgalom történetéből. De ezen ünnepnapokból oly’ kevés van. H

50 kiló műanyag másodpercenként!

A folyókba dobott műanyag hulladék jelenti az óceánok szennyezésének egyik legfőbb forrását, és a legnagyobb szennyezők az ázsiai folyók – írják  holland kutatók. Számításaik szerint a fo

"Fehérek közt egy európai". Thomas Mann (Lübeck, 1875. június 6. – Zürich, 1955. augusztus 12.)

Német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja. Elbeszéléstechnikája a 19. századhoz, elsősorban Tolsztojhoz, illetve Theodor Fontane és Richard Wagner szimbólumaihoz és ve
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

No thumbnail available

Nemere, a dezinformátor-3.rész (egy antikommunista könyv cáfolata)

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét,világra gyakorolt hatását és benne Lenin szerepét
Grósz Károlyról az igazat!

Grósz Károlyról az igazat!

A rendszerváltás óta eltelt 25 esztendőben divat és már-már kötelesség lett a
No thumbnail available

Tervgazdaság versus tervszerűség

A sztálini tervgazdaság politikai gazdaságtana (rövid tanfolyam) Red Star, 2008, november 19 (kommunista.net) 1917-ben Oroszországban
Légy szerző!
Légy szerző!