Úgy érzed a főnököd inkompetens és érzéketlen? A tudomány szerint valószínűleg igazad van

Marx állapította meg elsőre, hogy a munkaidőnk kisebbik felében a saját létfenntartásunkra elég értéket, a munkaidő nagyobbik felében viszont a menedzser és (tőke)tulajdonos profitját termeljük meg, melyet ők munka nélkül kapnak kézhez és gazdagodnak belőle. Ezt nevezzük kizsákmányolásnak. Vezetőink legnagyobb része ezen felül tiszteletlenül bánik az értékteremtő dolgozóival és egy genetikailag alacsonyabb rendű lényként kezeli őket, ez a szociáldarwinista hozzáállás – idézet: “azért vagyok én a főnök, mert okosabb vagyok, mint Zuckerberg” -képezi a náci ideológia egyik alappillérét is! Tehát ha a rangkórságos, reakciós nacionalistákat támogatod, akkor erre a mentalitásra is igent mondasz! Addig nem lesz itt változás, amíg a dolgozók és elnyomottak tömege nem áll sarkára! De ne kanyarodjunk ennyire el, következzék a cím témájául szolgáló tanulmány:

Gyorséttermi dolgozók országos tüntetése 2013., USA

A topmenedzserek csillagászati fizetéseket kapnak, de egyre több kutatási eredmény szerint valójában nemérdemlik meg ezt. A vezetők többsége egy most bizonyított, korábban csak sejtett szabály szerint nem alkalmasak a rábízott feladatok ellátására. Egy másik kutatás szerint pedig a vállalati vezetők túlnyomó többsége érzéketlen a beosztottjaival.

Nem ritka jelenség, hogy teljesen másképp kezd valaki viselkedni, ha vezető beosztásba kerül egy cégnél. Erre ma már tudományos magyarázat is van: Sukhvinder Obhi idegtudós kutatása során arra jutott, hogy aki hatalomra kerül, az kevésbé lesz empatikus.

Az idegtudományokban tükörneuron-rendszernek nevezett jelenségnek köszönhetően intuitív módon is felismerhetjük és értelmezhetjük más emberek érzelmeit, reakcióit, akkor is, ha nem mondják el nekünk. De nem csak felismerjük, hanem át is vesszük őket, együtt érzünk velünk. A kutatónak pedig műszeresen, úgynevezett transzkraniális mágneses stimulációval sikerült kimutatni, hogy a magas vezetői pozícióban dolgozó embereknél alacsonyabb a tükörneuron-rendszer működése, kevésbé empatikusak.

Jó példája ennek, amikor John Stumpf, a több millió hamis számla nyitásával operáló csalássorozattal lekapcsolt Wells Fargo bank vezérigazgatója azért, hogy ne kelljen vállalnia a felelősséget, inkább kirúgta 5300 kollégáját. Teljesen egyértelmű volt, hogy a cégvezető tudott róla és ösztönzése nélkül nem lehetett volna a csalássorozatot levezényelni, de neki a saját pozíciója fontosabb volt, mint több ezer beosztottjának egzisztenciája és karrierje. (Stumpf 2012-es fizetése egyébként 22,87 millió dollár volt, ez forintban 5,7 milliárd.)

A Potential Project keretében kutatók tíz éven át ezer vezérigazgatóval készítettek mélyinterjút. Bár a megkérdezettek 91 százaléka szerint fontos az együttérzés a cégvezetéshez, 80 százalékuknak saját belátása szerint is szüksége lenne segítségre abban, hogy hogyan lehetne ezen a területen fejlődni, mert maguk nem tudják, mit kellene tenniük. Az interjúkból kiderült, hogy az évek során hogyan csökken az empátia. Az egyik legszomorúbb történetet egy olyan vezérigazgató mesélte, aki egy évtizeden át vezetett egy nemzetközi céget: elmondása szerint nem csak a kollégáival kezdett egyre kevesebbet érintkezni, hanem barátaival, de még a gyerekeivel is egyre kevésbé volt kapcsolata az évek során.

A pénznek jelentős szerepe van abban, hogy sokan görcsösen ragaszkodnak a főnöki székhez. A Bloomberg felmérése szerint erősen eltérő az egyes országokban, hogy mekkora a különbség a vállalatvezetői és a céges átlagbérek között, de még a Kínában mért, legkisebb különbség is 127-szeres. Az Egyesült Államokban pedig 265-ször keres többet egy CEO, mint egy átlagos munkavállaló. A tőzsdén jegyzett cégekre kiterjedő statisztikák szerint tényleg csillagászatiak a cégvezetői fizetések, még Indiában is 367 millió forintnyi egy évre, az USA-ban pedig egészen elképesztő, 3,6 milliárd forintos az éves átlagbére egy vezérigazgatónak.

A teljes cikket a g7.24.hu oldalon olvashatják: tovább»