Társadalmi tulajdon

Óvd a társadalmi tulajdont!” Ilyen és ehhez hasonló feliratokkal találkoztam fiatal koromban a gyárban és más munkahelyeken, ahol dolgoztam. Akkor még nem tulajdonítottam ennek különösebb jelentőséget, ma már tudom, ezek azt a célt szolgálták, hogy tudatosítsák a dolgozókban a közösségi tulajdon iránti tulajdonosi érzést. Nyilván azért volt erre szükség, mert az emberek a közösségi tulajdont nem érezték a magukénak. Vagy ha igen, ez az „üzemi szarkák” tevékenységében nyilvánult meg. Ha a „szaki” hazavitt ezt-azt a gyárból az otthoni „fusihoz”, mosolyogva, viccelődve védekezett: miénk a gyár… Miért nem érezték az emberek magukénak a társadalmi tulajdont a szocializmusban? Nehéz erre a kérdésre válaszolni. A társadalmi tulajdon minden szocialista-kommunista, „közösségi” társadalom alapja. Ha az ember azt nem érzi magáénak, ellentmondásossá válik létezése a közösségi társadalomban. Sőt maga a közösségi társadalom is ellentmondásossá válik. Olyan emberek közössége lesz, akik bár elvileg közösen birtokolják a társadalom javait, idegenként állnak vele szemben. A tulajdonosi érzés megreked a kapitalizmus által kialakított individuális szinten. Csak az az enyém, ami nem a másé (is). Az emberek idegenül szemlélik a közöst, mert nem érzik át, hogy a létük függ tőle. Csorbítva érzik magukat, ha valamit a közösbe kell adniuk. A kispolgári tulajdonosi szemlélet nem tud továbblépni magasabb fokra. A társadalmi tulajdon elvont fogalom marad számukra, nem ölt testet konkrét dolgokban. Állami tulajdonná válik, amit az állam igazgat, amihez nekik nem sok közük van, sőt amivel szemben állnak. Így kerül szembe a dolgozó saját államával, végső soron önmagával. Egyfajta tudathasadás, sajátos meghasonlás alakul ki benne. Ezért mehetett végbe szerintem a rendszerváltás olyan könnyen az egykori  szocialista országokban, ezért fogadta azt a társadalom túlnyomó többsége különösebb lelki megrázkódtatás nélkül. Nem érezte át, hogy valamit elveszített, hogy valamit elvettek tőle…

Nem lehetséges egy jövendő, új közösségi társadalom megtervezése, felépítése a társadalmi tulajdon és a hozzá való viszony fogalmának marxista tisztázása és tudatosítása nélkül, anélkül, hogy az egykor létezett szocializmus történelmi tanulságait levonva, ne helyeznénk új alapokra ezt a fontos és alapvető tulajdonformát.

 

Németh Attila