A Népi Front lapja

Rákóczi fejedelem Törökországban

A törökországi Rodostó városa, mely 1720 és 1735 között adott otthont a Magyarországot elhagyó, „bujdosó” II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemnek és kíséretének, az elmúlt évszázadokban a magyar emigráns lét szimbólumává vált.

A  keresztény II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcot (1703 – 1711), – amely a Habsburg Birodalomba tagozott Magyarország állami önrendelkezésének visszaállítását tűzte ki célul – Magyarország, sőt Közép-Európa leghosszabb szabadságharcaként tartjuk számon. A küzdelmet lezáró szatmári békét a fejedelem élete végéig nem fogadta el.

Előbb Lengyelországba, majd Franciaországba menekült, innen 1717 őszén III. Ahmed szultán,  meghívására érkezett kis udvartartásával a muzulmán többségű Törökországba. 1720-ban a szultán a Márvány-tenger partján fekvő forgalmas kikötővárost, Rodostót jelölte ki a magyar bujdosók lakhelyéül. III. Ahmed a „magyar király” számára a város szélén tágas, kertekkel övezett, tengerparti épületeket, kíséretének a szomszédos örmény városrészben huszonhárom tágas házat, lovaik számára pedig hét széles legelőt utalt ki. II. Rákóczi Ferenc és környezete ellátását rendszeres isztambuli pénzjáradék fedezte, a szultán tolmácsokat, fővárosi ügyvivőket és nyolcvan főnyi janicsár testőrséget biztosított számára.

Rodostóból a fejedelem élénk levelezést folytatott a francia, spanyol, orosz és lengyel udvarral, ennek következtében a Habsburg kormányzat folyamatosan figyeltette. Az emigráns évek politikai tevékenységénél mégis sokkal inkább számon tartja az utókor II. Rákóczi Ferenc írói munkásságát, államelméleti és vallásos műveit. A rodostói termékeny szellemi műhelyben sorra születtek az Elmélkedések, az Emlékiratok, a Vallomások, az Értekezésa hatalomról – hogy csak néhány művet említsünk. Szintén ebben az alkotásra ösztönző légkörben láttak napvilágot a székelyföldi  Mikes Kelemen Törökországi levelei, melyekben a fejedelem titkára szellemesen, ízes nyelven, székely humorral  örökíti meg a bujdosók életét.

A magyar kolónia egykori házai a 19. század végére meglehetősen elhanyagolt állapotba kerültek. 1906-ban a fejedelem és bujdosótársainak hamvait  hazaszállították Magyarországra, és újratemették, a rodostói Rákóczi-ház még ép belső díszítéseit Kassára  Kosice, Szlovákia) költöztették, a fellelhető tárgyi emlékeket pedig  összegyűjtötték. A fejedelem ebédlőpalotájának tartott törökországi épületben 1968 óta működik a Rákóczi Emlékmúzeum.

A házat 2007-ben felújíttatta a Magyar Köztársaság, 2010 februárjától pedig az erdélyi magyar fejedelmet és családját, a szabadságharcot és az emigráció életét bemutató korszerűsített kiállítás, valamint többnyelvű tárlatvezető rendszer várja az idelátogatókat. Az emlékhely vezetője  Ali Kabul kiválóan beszéli a magyar nyelvet.

Mennyire volt toleráns és megértő Rákóczi  saját hazájában?

“Rákóczi a kérdést országgyűlésen kívánta a megvitatni. Erre Szécsényben került sor. Itt 1705. szeptember 20-án a fejedelem kimondta: „a három relligiót a maga szokott törvényes szabadságában megtartom és másokkal is megtarttatom”. Ennek alapján került sor szeptember 30-án egy határozat elfogadására, amely kimondta a protestánsok teljes vallásszabadságát, a jobbágyok esetében a földesúri jog eltörlését, a szabad vallásválasztást, a templomok és az iskolák visszaadását a keleti és a nyugati vármegyékben. Kilencven templom és – ahol volt – iskola átkerült a lutheránus, illetve a kálvinista egyházhoz. Ahol többségben voltak a protestánsok, ott az épületeket ők kapták meg, a kisebbségben lévők maguk építhettek templomokat, néhol a fejedelem segédletével. Meg kell jegyeznünk, hogy Rákóczi a Kárpátalján támogatta a görög katolikus egyházat, Erdélyben pedig a román ortodoxokat. E tekintetben nem a szécsényi országgyűlés, hanem külön határozatok szóltak.” – írja Köpeczi Béla a toleráns és humánus Rákócziról.

Összeállította: Fogarasi Zsuzsanna

 

TI ÍRTÁTOK

ADY ENDRE: A TŰZ MÁRCIUSA

Csámpás, konok netán ez a világ S végbe hanyatlik, kit annyian űztek, De élethittel én, üldözött haló, Március kofáira és szentjeire Hadd szórjam szitkát és dicsét a Tűznek. Hadd halljék végre

Háború a vörös csillag ellen

Megjelent "az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról" szóló törvényjavaslat, amelyet Lázár János és Semjén Zsolt

"Demokrácia védelme"?

Nemrégiben egy ígéretes, nagyobb lélegzetű tanulmány két bevezető fejezete jelent meg a Frontoldalon „PlalylA” „tollából” „Demokrácia védelme” címmel. A cikkeket viharos vita követte, aminek nyomán az
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

No thumbnail available

Élő hazugságok, meghamisított történelem

Élő hazugsággá vált az, hogy a Kádár-rendszer alatt ment tönkre az ország,
70 éve szabadult fel Budapest - dicsőség a magyar és szovjet hősöknek!

70 éve szabadult fel Budapest - dicsőség a magyar és szovjet hősöknek!

Hazánk Felszabadítása a több mint két évtizedes fasiszta uralom alól 1944 őszén
Grósz Károlyról az igazat!

Grósz Károlyról az igazat!

A rendszerváltás óta eltelt 25 esztendőben divat és már-már kötelesség lett a
Légy szerző!
Légy szerző!