Frontoldal

A Népi Front lapja

Életveszélyes munkahelyek

Megjelent az Eurostat, halálos kimenetelű munkahelyi baleseteket számba vevő statisztikája, az EU 28 tagállamára és a partnerországokra kiterjedően. A legutóbbi, 2014-es alapján Magyarország  a középmezőnyben állt, számos régiós országnál, sőt még Ausztriánál is kedvezőbb

Tovább

A Győzelem Napja – Moszkvából jelentjük….

Ma május 9-én ismét hálával és köszönettel emlékeztünk. Emlékeztünk  az emberiség történelmének legnagyobb sorsdöntő ütközetére, melyet valaha az egyetemes történelemben kényszerültek vívni a haladó erők a fasizmus, maga a gonosz ellen. Arra emlékeztünk, és emlékeztettünk

Tovább

Globalizmus kontra nacionalizmus (A francia elnökválasztás 2017 tanulságai)

A kétpólusú világrendszer megszűnése után kialakult globális kapitalizmus egyik következménye a belpolitikai átrendeződés. Ezt tükrözi a most lezajlott francia elnökválasztás második fordulójának eredménye is, melynek

Tovább

Ruszofóbia 2

 

Az oroszgyűlölet igazolására kitalálták a szlogent: „Emlékezzünk 1849-re, 1945-re és 1956-ra”, a Kettős Mérce pedig terjesztette.

Hát emlékezzünk:

  1. 1849-ben a Habsburgok –mivel egyedül nem tudták legyőzni a szabadságharc csapatait- segítségül hívták a cári csapatokat. A Habsburgok a győzelmük után kivégeztették a vezetőket (aradi 13-ak), sokakat börtönbe zártak. A cári csapatok kivonultak. Mégis a Habsburgoknak megbocsájtottunk: Magyarországon koronázták királlyá Ferenc Józsefet, IV. Károlyt, a rendszerváltás után a Habsburg család tagjai kedvencek lettek. Az oroszoknak nem bocsájtunk meg?
  2. 1945: a történet 1941-ben kezdődött, amikor megtámadtuk a Szovjetuniót, majd egészen a Don-kanyarig vonultak a magyar csapatok, végigfosztogatva, gyilkolva, a nőket megerőszakolva, falvakat a földdel egyenlővé téve. A vereségnél több mint 100.000ember halt meg, és több ezren a visszavonuláskor. 1944-ben a németek megszállták Magyarországot, a Gestapo és a magyar hatóságok nemcsak zsidókat, de kommunistákat, szociáldemokratákat, általában antifasisztákat hurcoltak el, öltek meg, ez 1944 októbere után csak fokozódott, senki élete nem volt biztonságban. 1944. december 24-én a szovjet csapatok körbezárták Budapestet, és parlamentereket küldtek fehér zászlóval a magyar és német csapatokhoz. A parlamentereket a genfi konvenció ellenére lelőtték. A magyar és német csapatok bevették magukat a házakba, géppuskafészkeket építettek ki a kertekben, tetőkön. Bár lebombázhatták volna az egész várost, mint Drezdát az Amerikaiak, ők mégis házról –házra harcoltak, így verve ki a fasisztákat a városból. Sok szovjet katona esett el, részben az ő csontjaik vannak a Szabadság-téri emlékmű alatt. A 1945-ben a jaltai konferencián a győztes hatalmak felosztották Európát: a keleti rész szovjet befolyás, a nyugati rész amerikai befolyás alá került. Amerikai csapatok még most is állomásoznak Németországban. Most azt vetik a szovjetek (oroszok) szemére, hogy sok embert hadifogságba vittek – nem tudom győztesként ők mit tettek volna? A németeknek persze megbocsájtottak.
  3. 1956-ban az október 30-i vérengzés után (a „felkelők” brutálisan meggyilkolták a magukat megadó sorkatonákat) a magyar kormány egy felelős tagja a Szovjetunió segítségét kérte a további vérengzések megállításához.

Nem hallottam tiltakozást, amikor az amerikai repülőgépek a taszári bázisukról bombázták Belgrádot, és a magyar lakta

Tovább

Nacionalizmus a hazai munkásmozgalomban

Ha valaki egyszer azt a kérdést tenné fel, hogy vajon magyarhoni viszonyok között miért tart ott jelenleg a munkásmozgalom, ahol tart és pontosabban arra is rákérdezne, hogy mi okból nem propagálják mondjuk Kossuth apánk dunai konföderációs elképzeléseit, amely a szomszédos népekkel

Tovább

TI ÍRTÁTOK

In Memoriam Urbán Sándor

„A forradalmak az elnyomottak és kizsákmányoltak ünnepei.” Lenin szavai ezek. A forradalmak megszülik hőseiket. Régóta tudjuk ezt a munkásmozgalom történetéből. De ezen ünnepnapokból oly’ kevés van. H

50 kiló műanyag másodpercenként!

A folyókba dobott műanyag hulladék jelenti az óceánok szennyezésének egyik legfőbb forrását, és a legnagyobb szennyezők az ázsiai folyók – írják  holland kutatók. Számításaik szerint a fo

"Fehérek közt egy európai". Thomas Mann (Lübeck, 1875. június 6. – Zürich, 1955. augusztus 12.)

Német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja. Elbeszéléstechnikája a 19. századhoz, elsősorban Tolsztojhoz, illetve Theodor Fontane és Richard Wagner szimbólumaihoz és ve

Baloldali Hírlevél

Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

Ütött-kopott külvárosi balladáim

Ütött-kopott külvárosi balladáim

Mégis. Nekem ők a minden, az én külvárosi balladáim, befészkelve magukat lelkemnek-szívemnek
No thumbnail available

Valahol Európában, újra és újra...

Isten tudja, hányszor láttam a filmet. Fájt mindig, hogyne fájt volna, de
Széttöretett, megaláztatott , ebek elé vettetett... Trianon és ami utána jött

Széttöretett, megaláztatott , ebek elé vettetett... Trianon és ami utána jött

"Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és

Légy szerző!

Légy szerző!