Frontoldal

A Népi Front lapja

Valahol Európában, újra és újra…

f17c8c04d259e36500d1f3a88a539595

Isten tudja, hányszor láttam a filmet. Fájt mindig, hogyne fájt volna, de ennyire még soha. Idáig legalább múltidőben nézhettük a szívszorító történetet, fel sem merült bennünk, hogy valaha is megismétlődhet. Hiszen mindenhol béke volt körülöttünk, legalább itt

Tovább

A munkanélküliségről-5.rész

munkanelkuliseg
 A munkanélküliség okaival és következményeivel minden munkavállalónak tisztában kell lennie, annál is inkább, mert még mindig élnek illúziók a társadalomban a magántulajdonon alapuló piacgazdasággal kapcsolatban. Sokan úgy vélik, hogy a piacgazdasághoz kapcsolódó negatív jelenségeknek nem maga a kapitalizmus az oka, hanem a piacgazdaság nem megfelelő működése. A ciklikus gazdasági válságok azonban, amelyek a tőkés termelési módot kezdettől fogva kísérik, éppen azt bizonyítják, hogy ezek a válságok ennek a termelési módnak a természetes velejárói. Megint mások a munkanélkülieket hibáztatják, hogy nem fordítanak gondot saját szakmai képzésükre, elmaradnak a gazdasági követelményekől, így nem „versenyképesek”, azaz nem tudnak alkalmazkodni a piacgazdaság feltételeihez. A gazdasági feltételek azonban a technikai fejlődés következtében a piacgazdaságban olyan gyorsan változnak, hogy a munkavállalók saját erejükből nem mindig képesek ezeket a változásokat követni, főképpen nem előre megjósolni annak irányait. Nem beszélve arról, hogy ezek a  változások nem veszik figyelembe az egyéni hajlamokat és képességeket, ami hozzájárul az emberi alkotóerő magas fokú kibontakozásához, és ezzel a munkavégzés minőségéhez. De ez nem is lehet másként egy olyan gazdaságban, amelynek célja már nem a természetes szükségletek közvetlen kielégítése, hanem piacokra, azaz eladásra szánt árucikkek termelése, és ennek nyomán mindig újabb és újabb, többnyire fölösleges szükségletek keltése. A legnagyobb veszély azonban abból adódik, ha a munkavállalók nem veszik észre, hogy a piacgazdaságra jellemző versenyhelyzetből fakadóan őket magukat is arra kényszerítik, hogy egymásnak versenytársai legyenek. Sokan úgy gondolják, hogy a versenyben a kiválasztás során mindig a legjobbak fognak érvényesülni, ez pedig hasznos lehet a gazdaság fejlődése céljából. Ez azonban nem így van. A munkáltatókat egészen más célok vezérlik egy-egy pályázó kiválasztásában. Ez a nézet azért is káros, mert megszünteti a dolgozók egymás iránti szolidaritását, megbontja egységüket, és ezzel megakadályozza, hogy érdekeik védelmében hatásosan küzdhessenek a munkáltatókkal szemben. Ugyanis minden munkavállalónak látnia kell, hogy itt nem „szociális partnerség”-ről és „esélyegyenlőség”-ről van szó, hanem tőkés kizsákmányolásról, főként pedig nem „érdekegyeztetés”-ről, hanem kőkemény osztályharcról, amelyben a munkavállalók eleve kiszolgáltatott helyzetben vannak a munkáltatóval szemben. A dolgozók csakis akkor kerülhetnek ki ebből a helyzetből, ha annak oka szűnik meg. Ezt pedig csak egyesült erővel, saját maguk érhetik el, ha a termelőeszközöket saját kézbe, azaz társadalmi tulajdonba veszik, mert akkor megszűnik függésük a tőkétől és tőketulajdonos munkáltatójuktól. Ezáltal a maguk urává válhatnak, tulajdonossá és dolgozóvá egy személyben. Egyedül ez adhat esélyt arra, hogy az árutermelő piacgazdaság meghaladásával maga a munkanélküliség jelensége is egyszer és mindenkorra megszűnjön.

Németh Attila

A munkanélküliségről-4.rész

Az már világos, hogy a munkanélküliség a piacgazdaság szükségszerű velejárója: munkanélküliség mindig volt és mindig is lesz a piacgazdaságnak becézett kapitalizmusban. A munkanélküliségnek csupán a mértéke változhat, attól függően, hogy a gazdaság teljesítőképessége hogyan alakul. Válságok idején nagyobb, gazdasági fellendülés esetén kisebb. A munkanélküliség tulajdonképpeni oka a tulajdonviszonyokban rejlik. Magántulajdonon alapuló, árutermelő gazdaságban, ha a termelés valamilyen okból visszaesik, vajon elvárható a vállalkozás vagy a vállalat tulajdonosától, hogy továbbra is fizesse a dolgozóit, ha munkájukra már nincsen szüksége? Természetesen igyekszik megszabadulni a „fölösleg”-től, hogy veszteségeit ezáltal is csökkentse. A tulajdonos nem kívánja a saját zsebéből finanszírozni a munkavállaló megélhetését, és ezzel saját további, egyéni veszteségeit, ha a munkavállaló munkájára már nincsen szüksége. Valójában azonban továbbra is finanszírozza, amennyiben mint az állam adófizetője, adójával hozzájárul ahhoz, hogy az államnak a munkanélküliekkel foglalkozó intézményei foglalkozhassanak a munkanélküliségből fakadó problémákkal. A munkanélkülieket tehát az állam támogatja, vagyis végső soron az adófizetők befizetései, az országban élő és/vagy tevékenykedő hazai vagy külföldi állampolgárok közössége, azaz maga a termelő társadalmi közösség. A munkanélküliség problémáját tehát nem a magántulajdonon alapuló gazdaság oldhatja meg, amely azt voltaképpen generálja, hanem maga a társadalmi közösség, amely a veszteséges termelésből adódó veszteségeket is finanszírozza. A munkanélküliség ugyanis a piacgazdaságban a veszteséges termelés megnyilvánulása, melynek során a  működő gazdaság a veszteséges termelést a munkavállaló kárára igyekszik megszüntetni. Németh Attila

Nemere, a dezinformátor -2. rész (egy antikommunista könyv cáfolata)

89924565092bd3f1ef25b5205e03b609

Korunk egyik nagy hazugsága: kommunizmus=erőszak, kapitalizmus=demokrácia.

„(A kommunizmus) megvalósításába mindig olyan emberek kezdtek bele,és folytatták,akik pszichésen nem voltak rendben, akiknek jóhiszemű, de ferde gondolkodása eleve nem is eredményezhetett

Tovább

Nemere, a dezinformátor -1. rész (egy antikommunista könyv cáfolata)

522085b693c90ddef98c574ffb90f216

Gyerekkoromban szerettem Nemere István fantasztikus regényeit olvasni. Talán éppen az ő izgalmas sci-fi kalandregényeinek hatására szerettem meg magát az olvasást és ennek köszönhetem,hogy a mai napig olvasok. Felnőttként már nem olvastam Nemerét és nem is

Tovább

A munkanélküliségről – 2. rész

munkanelkuli1-300x206
A munkanélküliek, segélyből tengődők helyzetét, az alkalmi, vagy államilag támogatott közmunkásokét, általában véve a munkavállalókét a létbizonytalanság jellemzi. Ez azt jelenti, hogy a munka bizonytalanná, a munkavállaló kiszolgáltatottá válik. De a létbizonytalanság lényegében azokra is jellemző, akiknek van állásuk, mert nem tudhatják, hogy az mikor szűnik meg. Sőt, akiknek vállalkozásuk, netán vállalatuk, Kft-jük van, azok sem tudhatják, hogy mikor mennek csődbe. A létbizonytalanság tehát a kapitalista restauráció óta világunk általános sajátossága lett. Ezen belül egyes csoportok, társadalmi rétegek még nehezebb helyzetben vannak, például a pályakezdő fiatalok vagy az 50 éven felüliek. Rájuk jellemző a munka világából, divatos szóval a munkaerőpiacról, tágabb értelemben a megélhetésből való kirekesztés, a negatív diszkrimináció. Ahhoz hasonló ez a helyzet, mint amikor a piacon a vásárló az almákból válogat: a frisset, szépet megveszi, a nyomottat, nem olyan frisset otthagyja. Ez a következmény, amikor almává teszik a munkavállalókat, vagyis éppen olyan árucikké, mint bármilyen más termék, élettelen vagy élő produktum. Mivel a hatalomra jutott rendszerváltók által megváltoztatott alkotmányban már nem szerepel a munkához, megélhetéshez való jog is, a munkavállalók almasorsra vannak redukálva, ami azonban nem jelenti azt, hogy ebbe bele is kell nyugodniuk. Németh Attila

TI ÍRTÁTOK

Izraeli agresszor támadja Szíriát

A Bassár el-Aszad szíriai elnök oldalán harcoló egyik milícia három tagja életét vesztette, két harcosa pedig megsebesült vasárnap a Golán-fennsík szíriai ellenőrzés alatt álló részén egy izraeli kato

Ezért lesz nagy ellenzéki pofára esés 2018-ban

Az elmúlt hónapok kormányellenes tüntetései új lendületet hoznak az ellenzék számára. Legalábbis ez látszódik azok számára, akiknek leghőbb vágyuk leváltani Orbán Viktort és kormányát. Belépett a poli

Kegyeletsértés a szovjet emlékmű megrongálása

A napokban a hírek között szerepelt, hogy egy Komáromy Gergő nevű zenész és „ligetvédő” társával együtt narancssárga festékkel dobálta meg a budapesti szovjet hősi emlékművet. Az emlékmű gyakran kerü

Baloldali Hírlevél

Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

Nemere, a dezinformátor -4. rész-egy antikommunista könyv cáfolata

Nemere, a dezinformátor -4. rész-egy antikommunista könyv cáfolata

”Kezdhetjük mindjárt azzal,hogy ez a „jó és nemes ember”,ez a „szovjet emberek
No thumbnail available

Az "én ötvenhatom"

1956 hatvanadik évfordulója alkalmából sorozat indult a Magyar Rádióban és az M1
Széttöretett, megaláztatott , ebek elé vettetett... Trianon és ami utána jött

Széttöretett, megaláztatott , ebek elé vettetett... Trianon és ami utána jött

"Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és

Légy szerző!

Légy szerző!