Frontoldal

A Népi Front lapja

Kommunizmus II.

A kommunizmus (mint szocializmus) újkori első történelmi megvalósulása részleges kudarccal végződött. Ennek a kudarcnak oka részben a nemzetközi osztályharcban elszenvedett vereségből, részben a megvalósult kommunista (szocialista) társadalom belső ellenmondásaiból fakad. A magántulajdon, az árutermelés, a piac és a pénzviszonyok fennmaradása ugyanis nem segíti elő kellőképpen a közösségi tudat kialakulását, még akkor sem, ha a termelőeszközök túlnyomó része társadalmi tulajdonba kerül. A kommunista párt vezetésével felülről szervezett népi demokrácia és a centralizált államhatalom egy, a proletariárustól elkülönülő államapparátust képviselő elitréteg kialakulásához vezet, amely idővel osztályjelleget ölthet. Fennáll a veszély, hogy ennek a rétegnek számos tagját valójában már nem a kommunista eszmék iránti elkötelezettség, hanem a karrierizmus és a vezetői kiváltságok megszerzése fogja motiválni. Sajátságos társadalmi tudathasadás jön így létre a kommunista ideológia és a valóságos gazdasági viszonyok mint alap között fennálló ellentmondás következtében. A proletárdiktatúra az államapparátus diktatúrájává alakul át. Mivel a gazdaság, a termelés alapja továbbra is az árutermelés, a termelők elkülönülése és érdekeik különbözősége mint elidegenült társadalmi viszony a pénzviszonyokban találja meg a társadalmi érintkezési formát, és így a kapitalizmus restaurációjának a lehetősége nincsen kizárva. Adott történelmi, gazdasági, társadalmi és geopolitikai feltételek mellett ez éppúgy bekövetkezhet, mint ahogy a valóságban az 1980-as évek végétől és 1989-90-ben a rendszerváltásnak nevezett folyamatban a kelet-európai és kelet-közép-európai szocialista országokban be is következett. A tőkés restaurációnak a nemzetközi erőviszonyok megváltozása után sajátos módon éppen a kommunista pártokon belüli hatalmi harcok adták meg a kezdő lökést, és a folyamat a legtöbb esetben maguknak a megreformált kommunista pártoknak a vezetésével zajlott le többé-kevésbé békés úton. A Szovjetúnió felbomlásával és a Kínában már korábban elkezdődött, „gazdasági nyitás”-nak nevezett liberális piacgazdasági reformpolitika kiteljesedésével a nyugati kapitalista „szabad világ”-gal szemben álló „keleti blokk” és vele maga a szocialista világrendszer megszűnt létezni. Az ismét létrejött, egységes kapitalista világrendszer immár „globalizáció” néven szüntette és egyúttal őrizte meg a gazdasági és termelési viszonyok ellentmondásait. Németh Attila

Kommunizmus

A kommunizmus az emberiség gazdasági-társadalmi fejlődése során, egy meghatározott fejlődési fokon kialakuló gazdasági-társadalmi rendszer, amely létezése feltételeinek megváltozásával megszűnik, vagy feltételeinek megteremtődésével ismét létrejön. A kommunizmus, mint minden

Tovább

Liberalizmus II.

A nyugati típusú liberális polgári demokrácia jelszava a szabadság, amely a hidegháború idején mint választóvonal húzódott a „keleti blokk” szocializmusa és a nyugati „szabad világ” kapitalizmusa között. Ez alatt a tőkés magántulajdonosok vállalkozási szabadságát és

Tovább

Liberalizmus

A tőkés rendszerváltók liberális ideológiájának egyik sarkalatos pontja az, hogy a társadalomban az egyén maga felelős a sorsáért, boldogulásának sikere vagy sikertelensége nem a közösségtől, hanem egyedül és kizárólag tőle magától függ. A polgári individualizmus képmutató

Tovább

Néhány szó a proletárdiktatúráról

A proletárdiktatúra nem más, mint egy tőkés osztálytársadalomban a proletariátus hatalomátvétele után a volt uralkodó és a proletariátussal szemben ellentétes érdekeltségű osztály vagy osztályok erőszakos elnyomása abból a célból, hogy velük szemben a proletariátus gazdasági, társadalmi és politikai érdekeit érvényesítse. Erőszakos azért, mert a volt uralkodó osztály vagy osztályok a hatalmat nem önként adják át a proletariátusnak, és mindent megtesznek azért, hogy azt visszaszerezzék mindaddig, amíg a tőkés osztálytársadalmak gazdasági és történelmi feltételei fennállnak. A proletárdiktatúra tehát azt jelenti, hogy a proletariátus erőszakos eszközökkel biztosítja hatalmát gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében a volt uralkodó osztályokkal szemben. Az erőszak eszközei változóak lehetnek, mint ahogy a polgári demokrácia hatalomfenntartó eszközei is azok, és nem kevésbé erőszakosak. A proletárdiktatúrában a hatalmat tehát magának a proletariátusnak kell gyakorolnia politikai szervezete, a kommunista párt vezetésével, ami nem jelenti azt, hogy a proletárdiktatúrát a proletariátus vezető szerve, a kommunista párt, a párt- vagy állami funkcionáriusok, főleg pedig nem egyetlen személy gyakorolja a proletariátus helyett és nevében. A proletárdiktatúrában, miként a politikai hatalmat, a termelőeszközöket is magának a proletariátusnak kell birtokolnia, miután azokat erőszakkal átvette a volt uralkodó osztályok magántulajdonos és birtokos tagjaitól. A proletárdiktatúrában a gyáraknak, üzemeknek és vállalatoknak tehát az ott dolgozó közösségek társadalmi (kollektív) tulajdonában kell lenniük, vagyis a termelőeszközök azoké a munkásoké és mindazoké a dolgozóké, akik azoknak üzemeltetésében közvetlenül vagy közvetve részt vesznek. A gyárakban, üzemekben és vállalatoknál folyó termelés vezetését maguknak a dolgozóknak kell végezniük, választott igazgatótanács révén, összhangban a munka társadalmi megosztásában részt vevő többi vállalat érdekeivel, és az ország fő gazdaságpolitikai irányelveivel. A proletárdiktatúrában – mivel az maga is osztálytársadalom – a volt uralkodó osztályok hatalomátvételének megakadályozása és a proletariátus gazdasági és társadalmi érdekeinek érvényesítése mellett érvényesülnie kell egy önkorlátozó mechanizmusnak is annak érdekében, hogy a proletariátus egyes rétegeiből ne alakulhasson ki egy ellenérdekeltségű társadalmi osztály, amíg ennek gazdasági és történelmi feltételei fennállnak. A proletárdiktatúra tehát az osztályharc egyik alapvető eszköze, és a megszerzett hatalom megtartásának alapfeltétele.

Continue reading

Demokrácia IV.

 A történelmileg kialakult demokráciát mint politikai rendszert általában az abszolutizmushoz viszonyítva definiálják. Az osztálytársadalmakban létrejött osztálydemokráciák, köztük a modern polgári parlamentáris képviseleti demokrácia ún. többségi demokráciának is nevezhető, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi többség érdekei érvényesülnek, sőt ezek valójában mindig egy kisebbség érdekérvényesítő politikai formái. A többségen itt szavazattöbbség értendő, aminek megszerzésére a politikai formációk képviselői törekednek. Itt jutnak szerephez a politikusok vagy demagógok, akik valamely fontos szavazás (pl. képviselő- vagy elnökválasztás) előtt szervezett politikai kampányok során igyekeznek minél több szavazóval elhitetni, hogy az ő érdekükben lépnek fel. Minél több szavazat megszerzésére törekednek tehát, hogy a szavazattöbbség révén ők nyerjék el az érdekérvényesítéshez szükséges politikai hatalmat. A felkészületlen, tájékozatlan, kevésbé tudatos szavazók pedig elhiszik, amit a politikusok mondanak, mert hinni is akarják, hiszen azok azt mondják, amit ők várnak tőlük. Engednek tehát a demagógok tudatos és lélektanilag hatásos befolyásolási törekvéseinek a politikai kampányok során, így válnak részévé egy virtuális többségi demokráciának, amelyben a társadalmi osztályok határainak tudatos elmosására törekednek. Így jön létre a mai modern, nyugati típusú ún. „kétharmados társadalom” is, amelyben a felső, uralkodó egyharmad az ő soraiba emelkedni kívánó és ennek látszólagos esélyeivel is bíró „középosztály” politikai támogatásával és társadalmi bázisán elnyomja a gazdasági és politikai hatalomból kirekesztett osztályokat alkotó egyharmadot vagy társadalmi kisebbséget. Ebben a rendszerben úgy tűnik tehát, hogy a társadalom többségének érdekei érvényesülnek, valójában az esélyegyenlőség csupán látszólagos, mert a tényleges hatalommal azok rendelkeznek, akik a termelőeszközök többségét birtokolják, és meg tudják szerezni a társadalom többségének politikai támogatását. A manapság sokat hangoztatott és dicsért „demokrácia” tehát voltaképpen egy társadalmi kisebbséget elnyomó, a társadalom többségén uralkodó társadalmi kisebbség hatalma.

Continue reading

TI ÍRTÁTOK

Életveszélyes munkahelyek

Megjelent az Eurostat, halálos kimenetelű munkahelyi baleseteket számba vevő statisztikája, az EU 28 tagállamára és a partnerországokra kiterjedően. A legutóbbi, 2014-es alapján Magyarország  a középm

A Győzelem Napja - Moszkvából jelentjük....

Ma május 9-én ismét hálával és köszönettel emlékeztünk. Emlékeztünk  az emberiség történelmének legnagyobb sorsdöntő ütközetére, melyet valaha az egyetemes történelemben kényszerültek vívni a haladó e

Baloldali Hírlevél

Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

No thumbnail available

A vasra vert csillag

Vöröscsillag, mondd, mit vétettél, rabságra miért ítéltettél? Világszabadságot hirdettél, s a világ üldözöttje lettél? Míg
1956 igazi arca - gondolj a Köztársaság térre!

1956 igazi arca - gondolj a Köztársaság térre!

Ötvenhat vérzivataros őszére emlékezünk,katonáink,rendőreink hősiességére, azok hősiességére akik becsülettel híven esküjükhöz szembeszálltak
No thumbnail available

Kommunizmus

  A kommunizmus az emberi társadalom legősibb és legtermészetesebb szervezeti formája, a történelmi

Légy szerző!

Légy szerző!