A Népi Front lapja

Nemzetközi nőnap, de miről is szól a mai nap?

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta minden év március 8.-án tartanak, s azt az ENSZ is  a világnapok közt tartja számon.

  1. március 8-án Oroszországban az Orosz Kommunista Párt támogatásával nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később II. Miklós cár lemondott, és egy rövid életű korrupt polgári bábkormány után a Lenin vezette Összoroszországi Szovjetek Tanácsa veszi át a hatalmat, s teljes jogegyenlőséget biztosít a nemek között, beleértve természetesen a szavazójogot is.

Idáig eljutni persze egy adott társadalomban nem volt „fáklyás menet” sem az oroszban, sem a másik jelentős frontvonalban a 19. század végi és 20. század eleji Brit Birodalomban.  Mindez emberfeletti küzdelmek, súlyos árak  megfizetésével volt lehetséges.

A századforduló brit birodalma a világ legerősebb gyarmati hatalma volt.

A búr háború (1899–1902) pürroszi győzelme , az ipari forradalom teremtette új gazdasági társadalmi és politikai folymatok azonban felszínre hozták a birodalom gyengeségeit, a hadsereg elavultságát, az ipari munkásság szociális elégedetlenségét (mely többek között a ma már számunkra szinte elképzelhetetlen harmadik világbéli nyomorúságos életkörülményeikből adódott) és egyes területek, gyarmatok függetlenség iránti igényét.

Az 1906-ban hatalomra kerülő Liberális Párt hasztalan reformokkal próbálta elejét venni a kialakuló elégedetlenségnek, útját állni az elavult  társadalmi és politikai berendezkedés megváltoztatásására irányuló törekvéseknek, melyek létében fenyegették a kor hatalmi elitjének vezető szerepét.

A romló belpolitikai kilátások,  és a Német Császársággal folytatott fegyverkezési verseny azonban kijózanítóan hatott a közéletre.

Az országban korlátozott „demokrácia” érvényesült, ahol a politikai pártok kb. nyolcmillió brit férfi voksáért versengtek.

Akkoriban a szavazati jog feltétele a saját tulajdon (pl. ingatlan), az állandó lakhely és nyilvántartásba vétel volt. Így a férfiak kb. 46%-a nem rendelkezett szavazati joggal. A nők pedig egyáltalán nem szavazhattak. Tehát a londoni vezetésban senkit sem érdekelt a társadalom eme két táborának véleménye, egyáltalán élete, s problémái.

Ebben a történelmi helyzetben  a nők szavazati jogáért folytatott küzdelem, amely az 1860-as években kezdődött, a századforduló után Anglia egyik legnagyobb társadalmi feszültségévé vált, majd éles politikai konfliktusba torkollott.

(1866 szeptember 3.-a és 8.-a között az I. Internacionálé első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van, a háztartásban.  Majd később a II. Internacionálé alakuló közgyűlésén Clara Zetkin, beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben.)

A kor nemzetközi munkásmozgalmának legmeghatározóbb, tehát a marxista szárnyának mind erkölcsi, mind pedig politikai támogatásásval váltak a különböző női jogokért küzdő szervezetek egyre hatákonyabbá, és erősebbé, főként a Brit Birodalomban.

Nagyon sok, a nők jogaiért határozottan kiálló aktivistát  -teljesen felrúgva a hatályos jogszabályokat-  vádemelés nélkül tartottak börtönben megalázó körülmények között.

Ennek ellenére a cellákban sem adták föl a küzdelmet a fogva tartottak. Éhségsztrájkkal, és egyéb eszközökkel folytatták a harcot.

A hatalom pedig kíméletlenül és arrogánsan lépett föl velük szemben.

Ezen hatalom, a kivétel nélkül hozzá hű büntetésvégrehajtási alkalmazottakkal rendelkezvén, élükön a börtönorvosokkal, kényszertáplálással kínoztatta az éhseégsztrájkot folytató politikai  foglyokat. A táplálék bejuttatására korábban betegeknél használt csövek túl vastagok voltak, így azok orron keresztüli alkalmazásuk nem más mint brutális kínzás, közönséges erőszak volt.

A kínzások egyik ismertebb elszenvedője Kitty Marion, aki 232 alkalommal esett át a tortúrán, melynek következtében megőrült. (és ez nem volt egyedi eset. Előfordult, hogy egy nő összes testnyílását felhasználták a táplálék szervezetbe juttatására. Sokan haltak bele az „eljárásokba” vagy váltak leklileg, fizikailag maradandóan sérültté.)

Ám de mint az megannyiszor bebizonyosodott a történelem folyamán, a társadalmi haladás, a fejlődés útját, egyáltalán a történelmi fejlődés menetét nem lehet megakasztani.

Előbb vagy utóbb győznek a haladó erők, s méltó helyükre kerülnek a folyamatok hősei, csakúgy mint a reakciós bűnösök.

Az emberiség korabeli női társadalmának legjobbjai pl. a szüfrazsettek, az adott ország ellenforradalmi, reakciós rendszerével dacolva egyre többen kapcsolódtak be a szakszervezetek, és a kommunista pártok munkájába is.

Az ismert legendás hírű mártírok mellett, sok névtelen harcos tette kockára életét egy emberibb, igazságosabb világért, mert a küzdelem nem ért véget csupán a választójog kivívásával. Azt később is folytatni kellett az élet megannyi területén, végsősoron erőteljesen feszegetve a kapitalista társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedés kereteit. Ez 1922-után, a Szovjetunió megalakulásával képes igazán erőteljesen megjelenni  szerte a világon, de ez már egy másik történet…………..

A nőnapot sok más, az emberiség haladásával kapcsolatos történelmi esemény emléknapjaihoz hasonlóan igyekszik a mai hatalom „szalonképessé tenni” feledtetni annak eredeti indíttatását, forradalmi mivoltát.

Azt hiszem mindenki számára világossá válhat hogy a  hatalomnak tetsző „politikailag korrekt” mai nőnap, virágos és  kedveskedős megemlékezésén túl  erősen munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával, szavazati jogával, és mindennemű jogfosztottságának felszámolásával) kapcsolatos demonstratív nap.

Demonstratív nap, mely emlékezetül jelöltetett ki mindarra amit köszönhet az emberiség a szóban forgó nők kiállásának, és áldozatvállalásának.

A nemzetközi nőnap az egyszerű, ám de mégis történelmet alakító nők napja, és azoknak a nőmozgalmaknak  napja, melyeket követeléseik érvényre juttatására bontakoztattak ki. Részévé válva ezzel az osztályharc eleven sodrának, mely végigvonul az emberiség egyetemes történelmén, kifejezetten alakítva, annak menetét.  Azt a küzdelmet eleveníti fel, melyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek.

Ma egyeseknek hol leplezetten, hol nyíltan az az érdeke hogy felejtsünk, felejtsük ennek a napnak jelentőségét, s egyáltalán minden hasonlóét mely az egyetemes szabadságjogainkért való küzdelemhez, az azokért való kiálláshoz kapcsolódik.

Álljunk ennek ellen,  emlékezzünk tisztelettel, és megbecsüléssel a mai napon, azokra a nőkre akiket ez megillet.

 

Juhász Norbert

Népi Front

egri titkára

 

 

 

 

 

TI ÍRTÁTOK

Életveszélyes munkahelyek

Megjelent az Eurostat, halálos kimenetelű munkahelyi baleseteket számba vevő statisztikája, az EU 28 tagállamára és a partnerországokra kiterjedően. A legutóbbi, 2014-es alapján Magyarország  a középm

A Győzelem Napja - Moszkvából jelentjük....

Ma május 9-én ismét hálával és köszönettel emlékeztünk. Emlékeztünk  az emberiség történelmének legnagyobb sorsdöntő ütközetére, melyet valaha az egyetemes történelemben kényszerültek vívni a haladó e
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

No thumbnail available

Gorkij alakjai hogy kísértenek...

Hetvennyolc esztendeje halt meg a zseniális   szovjet író, aki függetlenül politikai
Grósz Károlyról az igazat!

Grósz Károlyról az igazat!

A rendszerváltás óta eltelt 25 esztendőben divat és már-már kötelesség lett a
70 éve szabadult fel Budapest - dicsőség a magyar és szovjet hősöknek!

70 éve szabadult fel Budapest - dicsőség a magyar és szovjet hősöknek!

Hazánk Felszabadítása a több mint két évtizedes fasiszta uralom alól 1944 őszén
Légy szerző!
Légy szerző!