Négy dolog, amire emlékezni kell az 1973-as chilei puccsból

Június 26-án volt Salvador Allende a puccsban elhunyt egykori chilei elnök születésének évfordulója.

Salvador Allende, az ikonikus baloldali vezető és Chile egyik leghíresebb elnöke 1908. június 26-án született. Az 1973-as puccs során megdöntött kormányának tragikus sorsa örökre megváltoztatta országa – és a térség – történelmét.

Szeptember 11-én Allende szocialista kormányát alig három évvel a megválasztása után egy az Egyesült Államok által támogatott puccs döntötte meg, amit Augusto Pinochet vezetett.

Nemcsak Allende esett áldozatul a puccsnak, azt követően a katonai rezsim chileiek ezreit kínozta és gyilkolta meg, illetve börtönözte be. A chilei demokrácia helyrehozhatatlan torzulást szenvedett, és az ország még ma is magán viseli a kontinens egyik legsötétebb megfélemlítő és elnyomó korszakának nyomait.

A társadalmi haladás Allende alatt

Miután megnyerte az 1970-es chilei elnökválasztásokat, a baloldali Salvador Allende a társadalmi igazságosság irányába mutató reformokba kezdett, államosította a természeti erőforrásokat, lakásokat építtetett a szegényeknek, és nagyobb hozzáférést igyekezett biztosítani az egészségügyhöz és az oktatáshoz.

Allende életének utolsó órájáig harcolt azért, hogy megvédje a társadalmi eredményeket és az alkotmányos rendet. Utolsó beszédében, amit percekkel azelőtt mondott el, mielőtt a hadsereg bombázni kezdte volna az elnöki palotát, egy utolsó reménnyel töltötte el a chileieket.

„Nem fogok lemondani. Egy történelmi átmenetben az életemmel fogok fizetni az emberek iránti hűségemért. És elmondom nekik, hogy biztos vagyok benne, hogy a magvak, amelyeket elültettünk chileiek ezreinek és ezreinek méltóságteljes tudatában, az nem fognak onnan kiveszni. Tiétek a hatalom, elpusztíthatnak minket, de a társadalmi haladást nem állíthatja meg semmilyen bűncselekmény vagy erőszak. A történelem a miénk, és az emberek beteljesítik azt.”

A katonai elnyomás

Allende saját hadseregparancsnoka, Augusto Pinochet vezette a puccsot és arra utasította a csapatait, hogy szállják meg Santiago utcáit, megfélemlítve a lakosságot, és erővel hatoljanak be a La Moneda elnöki palotába.

Pinochet később az Egyesült Államok segítségével megszilárdította a hatalmát, és tizenhét éven keresztül, egészen 1990-ig vaskézzel irányította az országot. A becslések szerint 80 ezer embert záratott börtönbe, 30 ezer embert kínoztak meg, 3.200-at pedig meggyilkoltak. A több mint ezer ügynökéből mindössze hetvenöten ülnek börtönben emberijog-sértésekért.

Az Egyesült Államok beavatkozása

Az 1959-es kubai forradalom győzelme felbátorította a latin-amerikai baloldali mozgalmakat, és Washington manicheista hidegháborús világképében ez olyan félelmeket – és politikákat – indított el, amelyek Dél-Amerika nagy részére hatással voltak.

Ahogy titkosítás alól feloldott CIA-dokumentumokból kiderül, Richard Nixon kormányának és Henry Kissinger külügyminiszternek a keze is benne volt Allende katonai megdöntésében; és a CIA-n keresztül forrásokat biztosítottak az ország baloldali mozgalmainak megfékezéséhez.

Ahogy a „vörös pánik” nőtt, Washington szembement minden szocialista térnyeréssel, mert úgy vélte, hogy azok sértik az Egyesült Államok gazdasági és politikai érdekeit a féltekén.

A Kondor Hadműveletnek nevezett brutális elnyomó állami terrorhadjárat kezdődött a kontinensen, amellyel az Egyesült Államok igyekezett megsemmisíteni a Washington által támogatott katonai puccsokkal szembeni baloldali mozgalmakat Argentínában, Bolíviában, Brazíliában, Uruguayban, Paraguayban – és Chilében.

Modern demokrácia

A diktatúra után több mint huszonöt évvel a chilei társadalmi mozgalmak még mindig a Pinochet-rezsim maradványainak lebontását követelik – köztük az 1980-ban írt alkotmányét.

A puccs után Pinochet kormánya az alapvető szabadságjogok elnyomását védő alkotmányt fogadott el, és egy olyan körülményes választási rendszert alkotott, amelyik szándékosan a jobboldali kormányoknak kedvezett.

Michelle Bachelet második kormánya elkezdte az alkotmány megváltoztatását, és a folyamat jelenleg is zajlik. Miközben folynak a nyilvános egyeztetések, sokan elégtelennek tartják a lépést, és nem tartják valószínűnek, hogy az egy olyan reformot eredményez majd, amibe elegendő beleszólása lesz a chileieknek.

Forrás: teleSUR ,Fordította: Latin-Amerika Társaság

A Frontoldal  kapcsolódó cikke:http://frontoldal.hu/nincs-felmentes-a-gyilkosoknak/. Mindaz, ami  történt óriási történelmi lecke számunkra.  Ennek a fantasztikus népnek a forradalma tovább zajlik! 

Ne add fel Chile!

A képen Carlos Prats tábornok,  Allende elnökkel. A tábornokot feleségével együtt felrobbantották a puccsisták.