A Népi Front lapja

Murvai bácsi Makóról

“Murvai bácsi az alacsony mennyezetű szobában, gőzölgő rongyokkal a kezében kabátot vasalt, pápaszemével közel hajolva a vasalódeszkához.
– Hagyja itt, fiacskám a nadrágot, majd holnap megcsinálom-mondta, s föl sem nézett a vasalásból.
– Akkor majd nyáron jövök – nevetett Attila. – Most nagyon fáznék pucéran.
A szabó kiegyenesítette görnyedt hátát, és megnézte a fiút. A nehéz, tüzes vasalót ráállította egy csorba téglára. Attila kibújt nadrágjából, s amíg a szabó öltögetett rajta, körülnézett.
A szekrény tetején lekvárosüvegek mögött nagy csomó újság lapult, szép gondosan egymás tetejére rakva. A sarokban még nagyobb újsághalom. A varrógépen is hevert egy lap, a Népszava aznapi száma. Utána nyúlt, és belemélyedt az olvasásba.
A vezércikk után megkérdezte:
– Ezt a sok újságot gyűjti a bácsi?
– Gyűjtöm.
-Miért gyűjti?
A szabó megrántotta a tűt.
-Dokumentumnak. Mondja az iskolában is ilyen kíváncsi?
– Elharapta a cérnát, fölállt. – Kivasalom, még forró a vasaló.” -írja József Jolán.

 “József Attila 14 éves volt, amikor árván Makóra érkezett. A család úgy döntött, hogy a jó hírű makói gimnáziumban kellene folytatnia tanulmányait. Azért esett városunkra a választás, mert a Szegedi utcában távoli rokonok éltek, és számítottak a segítségükre. Úgy érezzük, Makó életében fontos szerepe volt József Attilának, és talán nem hivalkodás, ha azt mondjuk, a költő életében is. Amikor 1920 őszén Attila ide került, tulajdonképpen egy vesztett világháború után vagyunk, Trianonnal, bukott forradalmakkal a hátunk mögött. E történelmi megrázkódtatásokat követően a város viszonylag gyorsan magára talált. A fiatal költőtehetség olyan közegbe jutott, ahol hamarabb ki tudott bontakozni.” – olvashatjuk  dr. Tóth Ferenc, makói irodalomtörténésztől.

Murvai bácsi nagyon haragudott a nagytőkésekre és a nagybirtokosokra. Gondolatait megosztotta József Attilával.

“- Aztán kedves fiam, az internátusban egy szót se szólj arról, amiről beszéltünk. Már volt találkozásom a csendőrökkel. Most május elsején is , mert kimentünk a Nagyrétre. Vigyázz, kedves fiam, mi most csak piszkos kommunisták vagyunk… Őrizd meg magad a kapitalizmus mocskában a jövőnek.”
Attila minden szabadidejét Murvai bácsinál töltötte.  Murvai bácsihoz hasonló emberek voltak, azok a hétköznapi katonái a munkásmozgalomnak, akik mesterek voltak abban, hogyan kell megszólítani a fiatalokat.
 1920-ban Somogyi Béla  volt a Népszava főszerkesztője, akit   Bacsó Bélával együtt a hírhedt Ostenburg-különítmény Horthy javaslatára  meggyilkolt.  Somogyit Vanczák János (1920-26) követte a posztján. 1921. április 29. és május 5. között betiltották a Népszava megjelenését, november 30-án a belügyminiszter megvonta a laptól az utcai árusítás jogát, valamint sajtópereket indítottak a lap ellen izgatás és kormányzósértés vádjával. 1927-ben 320 sajtóper indult ellene, 1932-ben pedig a belügyminiszter betiltotta. Somogyi Béla baloldali szociáldemokrata volt. A fehérterror borzalmairól közölt cikkeket az újság.
1920-ban  még  legális lap volt, míg a marxista újságokat csak titokban lehetett terjeszteni. A kommunistáknak igen nagy segítséget jelentett akkor a Népszava.
Ma is vannak baloldali és jobboldali szociáldemokraták.
A Népi Front törvényes, bejegyzett internetes lapja a Frontoldal.
Összeállította: F.Zs.

TI ÍRTÁTOK

ADY ENDRE: A TŰZ MÁRCIUSA

Csámpás, konok netán ez a világ S végbe hanyatlik, kit annyian űztek, De élethittel én, üldözött haló, Március kofáira és szentjeire Hadd szórjam szitkát és dicsét a Tűznek. Hadd halljék végre

Háború a vörös csillag ellen

Megjelent "az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról" szóló törvényjavaslat, amelyet Lázár János és Semjén Zsolt

"Demokrácia védelme"?

Nemrégiben egy ígéretes, nagyobb lélegzetű tanulmány két bevezető fejezete jelent meg a Frontoldalon „PlalylA” „tollából” „Demokrácia védelme” címmel. A cikkeket viharos vita követte, aminek nyomán az
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

No thumbnail available

Élő hazugságok, meghamisított történelem

Élő hazugsággá vált az, hogy a Kádár-rendszer alatt ment tönkre az ország,
Engem felszabadítottak

Engem felszabadítottak

Nem éltem még, amikor először felszabadítottak. Hiszen ha nem jöttek volna, akik jöttek,
Dicsőség a szovjet és magyar hősöknek! - 70 éve szabadult fel Budapest

Dicsőség a szovjet és magyar hősöknek! - 70 éve szabadult fel Budapest

Hazánk Felszabadítása a több mint két évtizedes fasiszta uralom alól 1944 őszén
Légy szerző!
Légy szerző!