A Népi Front lapja

Mire számíthatunk a párizsi klímakonferencián?

Közel 200 országból érkeztek  döntéshozók a november 30 és december 11 között megrendezésre kerülő párizsi klímakonferenciára. A cél a gyakorlatilag megbukott Kiotói Egyezmény utáni időszak klímaváltozás elleni lépéseinek meghatározása, célkeresztben a legfeljebb 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés elérésével. A konferencia előtt már számos állam, így az USA, Kína, illetve az Európai Unió is megtette a maga vállalását, az ENSZ számításai szerint azonban ez csak a 2.7-3 Celsius-fokos szint eléréséhez elegendő. A viták középpontjában emellett finanszírozási kérdések is szerepelnek, hiszen a fejlődő ország szeretnék elérni, ha a fejlett államok 2020 után is támogatnák átállásukat a tiszta energiaforrásokra.

November 30 és december 11 között Párizsban kerül sor az idei klímakonferenciára, amely kapcsán fokozott elvárásokkal néznek szembe a közel 200 országból érkező döntéshozók. A cél egy olyan megállapodás tető alá hozása, amely a Kiotói Egyezmény hatálya, azaz 2020 utánra is megnyugtató megoldást kínál a klímaváltozás elleni küzdelemre. A széles körben elfogadott tudományos álláspont szerint ehhez az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 2 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-növekedést szabad engedélyezni.

A jelenlegi helyzetről azt érdemes tudni, hogy egyrészt a mostani tendenciák összesen 5 Celsius-fokos növekedéshez vezetnének, ami elsőre nem tűnhet soknak, de a jelenlegi időszak és a legutolsó jégkorszak között is ugyanennyi volt a különbség. Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a Kiotói Egyezménye gyakorlatilag megbukott. Ennek oka, hogy anno a megállapodás életbelépésének alapfeltétele volt a globális üvegházhatású gázkibocsátás 55 százalékáért felelős országok ratifikációja, ami azonban nem történt meg: az akkor legnagyobb kibocsátó USA Kongresszusa sem tette ezt meg – ahogy más országok sem. Így az egyezmény csak 2004-ben lépett életbe, amikor Oroszország, a WTO-tagság egyik feltételeként, ratifikálta azt.

Az viszont mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy mára a globális kibocsátás 90 százalékáért felelős országok tettek valamilyen vállalást, a legnagyobbak közül többen egészen jelentőset: az EU az 1990-es értékhez képest 40 százalékkal, az USA a 2005-ös értékhez képest 26-28 százalékkal fogja csökkenteni emisszióját, míg Kína 2030-tól kezdődően fogja mérsékelni azt. A vállalások összességében két kategóriára oszthatóak: a fejlett országok csökkentésre, a fejlődőek pedig a limitálásra, az alacsony kibocsátású rendszerek támogatására és az erdők védelmére tettek ígéretet. Az ENSZ számításai szerint ezek összesen a 2.7-3 Celsius-fokos szint elérésére elegendőek, így felmerül a kérdés, hogy a további vállalások, illetve a magánszektor bevonása mennyit javíthat-e a helyzeten.A konferencián elhangzó viták egyébként nagy valószínűséggel a finanszírozás körül fognak forogni. Kicsit leegyszerűsítve, a szegényebb országok célja, hogy a gazdagabbak finanszírozzák átállásukat a tiszta energiára, illetve kárpótolják őket a klímaváltozás okozta gazdasági károk miatt. Fontos megjegyezni, hogy az OECD októberi jelentése szerint az ehhez szükséges források kétharmada rendelkezésre áll, a maradék pedig a Világbank és egyéb fejlesztési intézetek bevonásával elérhető. A fejlődő országok célja viszont az, hogy ez a támogatás a 2020 utáni időszakra is elérhető legyen, ennek formájában viszont még nem tudtak megegyezni. Ez a vita viszont a teljes konferencia végeredményére kihathat.

Forrás:http://chikansplanet.blog.hu/

 

TI ÍRTÁTOK

ADY ENDRE: A TŰZ MÁRCIUSA

Csámpás, konok netán ez a világ S végbe hanyatlik, kit annyian űztek, De élethittel én, üldözött haló, Március kofáira és szentjeire Hadd szórjam szitkát és dicsét a Tűznek. Hadd halljék végre

Háború a vörös csillag ellen

Megjelent "az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról" szóló törvényjavaslat, amelyet Lázár János és Semjén Zsolt

"Demokrácia védelme"?

Nemrégiben egy ígéretes, nagyobb lélegzetű tanulmány két bevezető fejezete jelent meg a Frontoldalon „PlalylA” „tollából” „Demokrácia védelme” címmel. A cikkeket viharos vita követte, aminek nyomán az
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

Piros fejfák

Piros fejfák

Fodor József: Piros fejfák Nyírfa leng sírjuk fölött, Lágy szélütem. Aludjatok Csendesen. Aludjatok - A nagy élet ellobog.   Hol
No thumbnail available

Fohász a legszomorúbb barakkból

(A kapitalizmus áldozatainak emlékére)Szégyenszemre a XXI. századi Európa közepén áll a nyomorúságos
No thumbnail available

Nemere, a dezinformátor -1. rész (egy antikommunista könyv cáfolata)

Gyerekkoromban szerettem Nemere István fantasztikus regényeit olvasni. Talán éppen az ő izgalmas
Légy szerző!
Légy szerző!