A Népi Front lapja

Mire számíthatunk a párizsi klímakonferencián?

Közel 200 országból érkeztek  döntéshozók a november 30 és december 11 között megrendezésre kerülő párizsi klímakonferenciára. A cél a gyakorlatilag megbukott Kiotói Egyezmény utáni időszak klímaváltozás elleni lépéseinek meghatározása, célkeresztben a legfeljebb 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés elérésével. A konferencia előtt már számos állam, így az USA, Kína, illetve az Európai Unió is megtette a maga vállalását, az ENSZ számításai szerint azonban ez csak a 2.7-3 Celsius-fokos szint eléréséhez elegendő. A viták középpontjában emellett finanszírozási kérdések is szerepelnek, hiszen a fejlődő ország szeretnék elérni, ha a fejlett államok 2020 után is támogatnák átállásukat a tiszta energiaforrásokra.

November 30 és december 11 között Párizsban kerül sor az idei klímakonferenciára, amely kapcsán fokozott elvárásokkal néznek szembe a közel 200 országból érkező döntéshozók. A cél egy olyan megállapodás tető alá hozása, amely a Kiotói Egyezmény hatálya, azaz 2020 utánra is megnyugtató megoldást kínál a klímaváltozás elleni küzdelemre. A széles körben elfogadott tudományos álláspont szerint ehhez az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 2 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-növekedést szabad engedélyezni.

A jelenlegi helyzetről azt érdemes tudni, hogy egyrészt a mostani tendenciák összesen 5 Celsius-fokos növekedéshez vezetnének, ami elsőre nem tűnhet soknak, de a jelenlegi időszak és a legutolsó jégkorszak között is ugyanennyi volt a különbség. Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a Kiotói Egyezménye gyakorlatilag megbukott. Ennek oka, hogy anno a megállapodás életbelépésének alapfeltétele volt a globális üvegházhatású gázkibocsátás 55 százalékáért felelős országok ratifikációja, ami azonban nem történt meg: az akkor legnagyobb kibocsátó USA Kongresszusa sem tette ezt meg – ahogy más országok sem. Így az egyezmény csak 2004-ben lépett életbe, amikor Oroszország, a WTO-tagság egyik feltételeként, ratifikálta azt.

Az viszont mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy mára a globális kibocsátás 90 százalékáért felelős országok tettek valamilyen vállalást, a legnagyobbak közül többen egészen jelentőset: az EU az 1990-es értékhez képest 40 százalékkal, az USA a 2005-ös értékhez képest 26-28 százalékkal fogja csökkenteni emisszióját, míg Kína 2030-tól kezdődően fogja mérsékelni azt. A vállalások összességében két kategóriára oszthatóak: a fejlett országok csökkentésre, a fejlődőek pedig a limitálásra, az alacsony kibocsátású rendszerek támogatására és az erdők védelmére tettek ígéretet. Az ENSZ számításai szerint ezek összesen a 2.7-3 Celsius-fokos szint elérésére elegendőek, így felmerül a kérdés, hogy a további vállalások, illetve a magánszektor bevonása mennyit javíthat-e a helyzeten.A konferencián elhangzó viták egyébként nagy valószínűséggel a finanszírozás körül fognak forogni. Kicsit leegyszerűsítve, a szegényebb országok célja, hogy a gazdagabbak finanszírozzák átállásukat a tiszta energiára, illetve kárpótolják őket a klímaváltozás okozta gazdasági károk miatt. Fontos megjegyezni, hogy az OECD októberi jelentése szerint az ehhez szükséges források kétharmada rendelkezésre áll, a maradék pedig a Világbank és egyéb fejlesztési intézetek bevonásával elérhető. A fejlődő országok célja viszont az, hogy ez a támogatás a 2020 utáni időszakra is elérhető legyen, ennek formájában viszont még nem tudtak megegyezni. Ez a vita viszont a teljes konferencia végeredményére kihathat.

Forrás:http://chikansplanet.blog.hu/

 

TI ÍRTÁTOK

Izraeli agresszor támadja Szíriát

A Bassár el-Aszad szíriai elnök oldalán harcoló egyik milícia három tagja életét vesztette, két harcosa pedig megsebesült vasárnap a Golán-fennsík szíriai ellenőrzés alatt álló részén egy izraeli kato

Ezért lesz nagy ellenzéki pofára esés 2018-ban

Az elmúlt hónapok kormányellenes tüntetései új lendületet hoznak az ellenzék számára. Legalábbis ez látszódik azok számára, akiknek leghőbb vágyuk leváltani Orbán Viktort és kormányát. Belépett a poli

Kegyeletsértés a szovjet emlékmű megrongálása

A napokban a hírek között szerepelt, hogy egy Komáromy Gergő nevű zenész és „ligetvédő” társával együtt narancssárga festékkel dobálta meg a budapesti szovjet hősi emlékművet. Az emlékmű gyakran kerü
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

Ütött-kopott külvárosi balladáim

Ütött-kopott külvárosi balladáim

Mégis. Nekem ők a minden, az én külvárosi balladáim, befészkelve magukat lelkemnek-szívemnek
Engem felszabadítottak

Engem felszabadítottak

Nem éltem még, amikor először felszabadítottak. Hiszen ha nem jöttek volna, akik jöttek,
No thumbnail available

Nemere, a dezinformátor -2. rész (egy antikommunista könyv cáfolata)

Korunk egyik nagy hazugsága: kommunizmus=erőszak, kapitalizmus=demokrácia. „(A kommunizmus) megvalósításába mindig olyan emberek kezdtek
Légy szerző!
Légy szerző!