Marosán Györgyre emlékezünk

„Elvtársak, nekünk igazunk volt tegnap is, igazunk van ma is és igazunk lesz holnap is.” Marosán György

1908. május 15-én született. Az idő múlásával egyre nagyobbra nőnek múltunk hősei. Marosán elvtárs alakja fényesen, tisztán emelkedik ki a történelem közelmúltjából. Mostanában a politikus szinonimája a rabló, gazember, hazug,suttyó, ordenáré. Szóval legkevésbé sem tisztességes ember.  Marosán azonban ember volt és maradt élete végéig. Az ő becsületén folt nem esett. Igazi példakép ő. Kommunistaként megőrzi, ami a kereszténységből jó. Nyílt, becsületes és páratlan politikai tisztánlátással van megáldva. Az írásaiban nem köntörfalaz.

Stílusa kicsit Gárdonyi Gézára emlékeztet. Fel kellett állnom, Az úton végig kell menni, Tüzes kemence és számos írása megtanít bennünket gondolkozni és értelmezni a jelen eseményeit is. Ma amikor a primitívség győzelme felülírja az emberi humanizmust, a tudást, a jóérzést megnyugvás Marosánt olvasni. Olyan világban élünk, amikor STOP migráns jelszóval választást lehet nyerni, mert a szavazat  egy tál lencsét ér az éhes embernek.

Marosán György meggyalázott sírja

Marosán és felesége hamvait családja szétszóratta. Azokat meggyalázni többé már nem lehet. A széttört emlékmű egy magát kereszténynek hazudó Magyarország tükörképe. Nem az egyetlen. Nem hagyják az elhunytakat nyugodni és az élőket nyugodtan élni. Ugyan miféle megbékélésre várunk Semmire. A parázs még  csak izzik, Marosán elvtárs! Mi nem felejtünk! Őrizzük a lángot és visszük a zászlót.

Fogarasi Zsuzsanna, Népi Front