Május 1., a munka ünnepe

  1. július 14-én Párizsban a II. Internacinálé olyan határozatott hozott, hogy az 1886-os chicagói véres tüntetés kezdetének 4. évfordulóján, május 1-jén vonuljanak fel a szakszervezetek és más munkásszerveződések a 8 órás munkaidőért és a nemzetközi szolidaritás kifejezésért.
  2. május elseje óta a világon mindenütt tüntetésekkel, sztrájkokkal ünneplik május elsejét.

Magyarországon az első szabad május elseje 1945-ben volt, amikor a többszázezer ember megünnepelte a felszabadulást. Május elseje hivatalosan munkaszüneti nap Magyarországon.

  1. május elsején 400 ezer ember vonult a Hősök terére a nagygyűlésre. A tömeg éltette Kádár János elvtársat.

A rendszerváltás előtti felvonulásokról azt terjesztik, hogy kötelező volt felvonulni, és az emberek az ingyen sörért és virsliért vonultak fel (szép ellentmondás). Ez ugyanúgy nem igaz, ahogy sok minden más, amit azóta terjesztenek : én is csak akkor mentem felvonulni, amikor kedvem volt hozzá, és senki nem vont felelősségre ért. Sört és virslit a gyárak, üzemek biztosítottak a saját dolgozóiknak a felvonulás utánra. Nem hiszem, hogy bárki ezért 8 órára kiment volna a gyülekezőhelyre, várakozott volna 10 óráig, amíg megindult a menet, és 12-13 óráig vonult volna.

Most újra a tüntetések, sztrájkok ideje lenne, de ügyesen majálissá változtatták, elvéve az ünnep valódi tartalmát.

Mi is részt vettünk a Ligetben egy sátorral. A célunk az volt, hogy elbeszélgessünk a kilátogató emberekkel, felébresszük érdeklődésüket. Ezt a célt teljesítettük.

Rónai Katalin