Kommunizmus VII.

A kommunizmus politikai rendszere a demokrácia. Az állam típusa mint a gazdasági-társadalmi alakulat felépítménye megfelel a termelőerők mindenkori történelmi fejlettségi szintjének. Az állam ugyanakkor az adott társadalom szervezeti kereteinek és politikai szervezetének is formája. Osztálytársadalmakban az állam az uralkodó osztály elnyomó szerve. A történelmi fejlődés során az emberi társadalmak politikai szervezeti formája is változik a gazdasági fejlettség szintjének és a termelés minőségének megfelelően. Osztálytársadalmakban ennek mozgató ereje az osztályharc és nemzetközi szinten az elkülönült nemzetek közötti gazdasági és politikai harc a geoplitikai dominanciáért. A gazdasági globalizáció a regionális integrációk révén a nemzeti társadalmak politikai rendszerének globalizációját is maga után vonja. Az így kialakuló osztálytársadalmakban a demokrácia korlátozott formái valósulnak meg. A polgári parlamentáris képviseleti demokrácia keretében megvalósuló demokrácia voltaképpen közvetett demokrácia. A kommunizmus politikai rendszere és a kommunista társadalom szervezeti kerete azonban ezzel szemben közvetlen demokrácia, amelynek feltétele a társadalom termelő egységei gazdasági elkülönülésének megszűnése a kommunizmus gazdaságpolitikájának köszönhetően. A nemzetek gazdasági elkülönülésének megszűnése következtében alakul át a közvetett demokrácia közvetlen vagy részvételi demokráciává az osztályok nélküli társadalomban. A demokrácia politikai rendszerének történelmi kialakulása során a demokrácia mint az abszolutizmus alternatív formája jelenik meg. Ez az adott gazdasági-társadalmi fejlettségi fokon a történelem folyamán mindig valamilyen formában korlátozott, ami azt jelenti, hogy demokrácia osztálytársadalmakban voltaképpen nem lehetséges. Az osztálytársadalmak politikai formáinak alapvető kérdése ugyanis a hatalomhoz való viszony. Osztálytársadalmakban a hatalmat mindig valamelyik, az osztály- és politikai harcokban győztes osztály, a mindenkori uralkodó osztály gyakorolja, amely egyben a gazdasági hatalom birtokosa. Az osztálytársadalmak demokratikus politikai formációiban a gazdasági és politikai hatalmat birtokló osztály gyakorolja a hatalmat több társadalmi osztály elnyomása révén. A társadalmi osztályok választásra jogosult tagjai közvetve választhatják meg a politikai pártoknak azokat a képviselőit, akik a törvényhozásban a mindenkori uralkodó osztály érdekeit érvényesítik, amely a hatalmat közvetlenül gyakorolja. Ez a közvetett típusú demokrácia, amely a matematikai többség érvényesülésének elvén alapul, voltaképpen a diktatúra egy formája. Az osztályok nélküli kommunista társadalomban, amely a gazdasági elkülönültség megszűnése következtében jön létre globális szinten, a hatalom a társadalom minden egyes tagjának az egész közösséghez való viszonya formájában jelenik meg. A hatalom ezen a szinten a közösség érdekeinek érvényesülése a közösség tagjainak önkorlátozása révén. A kommunista társadalomban a társadalom politikai formája és szervezeti kerete a közvetlen demokrácia, a közösség és az egyén dialeketikus viszonya. A többség matematikai elvének érvényesülése helyére a társadalom életét befolyásoló vitákban a meggyőzés lép. Mivel a közösség tagjainak alapvető érdekei egybeesnek, a véleménykülönbségek szintézisében a döntések a közösségre nézve a legoptimálisabb hatásfokon érvényesülhetnek. A demokrácia globális szinten a telekommunikáció technológiai fejlődése következtében valósul meg, amelynek feltétele az emberiség egységes nemzetközi társadalmának a létrejötte. A nemzetek fokozatos egybeolvadásával, az egységes globális nyelv kialakulásával, nemzet és nemzetköziség dialektikája révén teljesedik ki a demokrácia mint a kommunizmus politikai rendszere, társadalmi formája és szervezeti kerete.

Németh Attila