Kis mértékben nő a mézfogyasztás. Az államtitkár nem jár boltba, de nem baj!

Az átlagos éves mézfogyasztásnak a jelenlegi személyenkénti 70 dekagrammról egy kilogrammra növelését szeretné elérni az agrárkormányzat 2-3 éven belül – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton Kaposváron.

A politikus a Kaposvár és Térsége Méhészeti Egyesülete által szervezett 19. Dunántúli Regionális Méhésztalálkozón újságírókkal közölte, a fogyasztás az ágazatért tett erőfeszítéseknek is köszönhetően nőtt 50 dekagrammról 70-re az elmúlt időszakban, de így is messze elmarad a nyugat-európai 2,5-2,7 kilós átlagtól.

Hangsúlyozta: a Magyar Méhészet Nemzeti Program arra hivatott, hogy segítse a magyar méz piacra jutását, az eszközfejlesztést, tanácsokkal lássa el és a legújabb tudományos eredményekkel is megismertesse a méhészeket, hozzájáruljon a még jobb minőségű méz készítéséhez.

Nagy István, aki maga is méhész, a hazai méhészet legnagyobb problémájának azt tartja, hogy a termelők a mézük jelentős részét nagy tételben, alapanyagként értékesítik, holott a palackos eladás sokkal több bevételt jelentene számukra.

A méhészeti program ez utóbbit támogatja, és egységes piaci megjelenést szorgalmaz, ami egyáltalán nem jó!

Továbbá úgy vélte, gátolja a fogyasztás növekedését, hogy bár Magyarország méznagyhatalom, a mézzel kapcsolatos ismeretek hiányosak. Különböző akciók keretében igyekeznek felhívni az emberek figyelmét például arra, hogy nemcsak akácméz, hanem számos más fajta is létezik, a méz nemcsak folyékony, hanem krémes is lehet, és ez nem azért van, mert hamis.

A méz áráról szólva azt közölte, áfacsökkentéssel lehetne mérsékelni a fogyasztói árakat, de ez a lépés jelenleg az alapvető élelmiszereket érinti, a mézre akkor kerülhet sor, ha megengedi a gazdaság teljesítőképessége.

Nagy István azt mondta: a vásárlók helyzetét könnyítené, ha a termelők a mézeiket nem egy ember majdnem másfél éves átlagos mézfogyasztását biztosító egy kilogrammos, hanem 20-25 dekagrammos kiszerelésben hoznák forgalomba, AMI A FOGYASZTÁS CSÖKKENÉSÉT ÉS AZ ELDOBOTT  ÜVEGEK MENNYISÉGÉT NÖVELNÉ! Nos, nem ez a gond államtitkár úr! Talán, ha elmenne a boltba vagy a piacra, akkor tudná, hogy mézet mindenféle kiszerelésben fogalmaznak, és nem röhögtetné magát.

Az elmúlt évet értékelve szólt arról, hogy a méhészet közepes évet zárt tavaly. A termelőknek rosszul indult az év, 2016 már a második év volt egymás után, amikor az időjárás miatt kevés akácméz készülhetett. Igaz, mindezt később a többi méhlegelő kompenzálta.

Hozzátette, pánikot okozott az ágazatban a Kínából érkezett, ipari körülmények között előállított és olcsó műméz importja, amivel a felvásárlók az igazi mézet próbálták pótolni. Ez visszaélés volt a vásárlók bizalmával, az élelmiszerellenőrző hatóság határozott fellépésével és az áruházakkal való összefogás eredményeként a műméz lekerült a boltok polcairól.

Az ágazat legnagyobb problémájaként a méhpusztulást említette, amelynek következtében már vannak olyan vidékek a világban, ahol méhek híján emberek porozzák a fák virágait.

Hát igen! Ideje lenne egy kicsit a környezetvédelemmel is foglalkozni, mert a frázisok szavalásán kívül nem nagyon történik semmi!

FOKéptalálat a következőre: „méz”