A Népi Front lapja

Képviseleti demokrácia

A képviseleti demokrácia állítólag maga „a demokrácia”, többpártrendszerével, szólásszabadságával. Milyen is ez a demokrácia a valóságban? Általában két nagy pártnak vagy pártszövetségnek van esélye megnyerni a választásokat, amelyeket 4-5 évenként tartanak, és ez a két nagy párt vagy pártszövetség váltógazdaságként működik: hol az egyik, hol a másik nyeri meg a választásokat. Mindkét pártnak, illetve pártszövetségnek az a fő jellemzője, hogy támogatják a „piacgazdaságot”, azaz a kapitalizmust. Kapitalizmust ellenző pártnak esélye sincs a győzelemre. Az a párt, ill. pártszövetség nyer, amelyiket több tőkés támogatja. A választásokon a választópolgárok 30-40%-a nem vesz részt, részben, mert úgy gondolja, hogy már úgyis el van döntve a végeredmény, részben azért, mert egyik indulót sem tudja támogatni. A résztvevők szavazatainak 30-40%-a, időnként 40-50%-a (az összes választásra jogosult 18-28%-a, ill. 24-35%-a) elég a választási győzelemhez. Ezután – egyes országok választási törvényétől függően – a győztes vagy egyedül, vagy koalícióban ( a győztes párt szövetségre lép a kormányzati többség megszerzésének érdekében más, kevesebb szavazatot szerzett pártokkal – erről nem kérdezik meg a választópolgárokat) kormányt alakít, és azt csinál a következő választásokig, amit akar, még akkor is, ha tömegek tiltakoznak a politikája ellen (Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália esetében). Ritkán előfordulnak előrehozott választások is.

A „demokrácia” egyik példája a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Szerződés: a tárgyalások titkosak, az Európai Parlament választott képviselőit sem vonják bele a tárgyalásokba. A kiszivárgott feltételek azt mutatják, hogy ez a szerződés az amerikai multinacionális cégek érdekeit képviseli, ezért európai civil szervezetek aláírásokat gyűjtöttek a szerződés ellen. Összegyűlt 3,2 millió aláírás (az uniós törvény szerint elég 1 millió aláírás), de az Európai Bizottság lesöpörte az egészet az asztalról.

A „demokrácia” másik példája, hogy Hitler is választások útján került hatalomra. Ő sem akarta a kapitalizmust megdönteni.

Egy nyugat-európai ismerősöm szerint van az A párt meg a B párt. Az egyik mondjuk autópályák építését tűzi ki célul, a másik a repülés fejlesztését. Az nyer, amelyik hangosabban kiabál. Amelyik nyer, elkezdi megvalósítani az elképzelését, mondjuk az autópályák építését. A következő választáson a másik párt nyer, abbahagyja az autópályák építését, és e repülőtereket kezdi fejleszteni. Ismerősöm szerint ez nagy idő- és pénzpazarlás, de a demokráciánál nincs jobb. Valóban így van?

Rónai Katalin

 

TI ÍRTÁTOK

ADY ENDRE: A TŰZ MÁRCIUSA

Csámpás, konok netán ez a világ S végbe hanyatlik, kit annyian űztek, De élethittel én, üldözött haló, Március kofáira és szentjeire Hadd szórjam szitkát és dicsét a Tűznek. Hadd halljék végre

Háború a vörös csillag ellen

Megjelent "az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról" szóló törvényjavaslat, amelyet Lázár János és Semjén Zsolt

"Demokrácia védelme"?

Nemrégiben egy ígéretes, nagyobb lélegzetű tanulmány két bevezető fejezete jelent meg a Frontoldalon „PlalylA” „tollából” „Demokrácia védelme” címmel. A cikkeket viharos vita követte, aminek nyomán az
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

No thumbnail available

Dózsa Vezér emlékezete

"Rokonai mintha csak szégyellték volna; éltek, virágoztak hazaszerte: de nem emlegették őseik
No thumbnail available

Nemere, a dezinformátor -1. rész (egy antikommunista könyv cáfolata)

Gyerekkoromban szerettem Nemere István fantasztikus regényeit olvasni. Talán éppen az ő izgalmas
No thumbnail available

Így váltunk kapitalista roncstársadalommá - értékek, elvek akkor és most

1981-ben születtem. Nem sok emlékem van a szocializmusról. Sokáig nem is érdekelt,
Légy szerző!
Légy szerző!