A Népi Front lapja

Kegyetlenül kizsákmányolja dolgozóit több neves divatcég

Éhbérért dolgoztat a Disney, a H&M és a GAP A kambodzsai varrónők a hideg földön alszanak és férges ételt esznek. Írta: Szánthó Erika

Az Ökofilmklubban járunk. Fél hétkor úriemberek robognak keresztül a városon, lányok, asszonyok gyülekeznek az A38 előtt, megkezdődik a sorban állás: most először vetítik le magyar felirattal a Gullruten-díjas norvég Sweatshopot.

Detox
A vetítés a Greenpeace Detox kampányának kisfilmjével kezdődik, melynek üzenete, hogy a divat színével a legtöbb kínai folyó színe is változik. Később, a film utáni beszélgetésen Simon Gergelytől, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjétől azt is megtudjuk, hogy bár Európában már számos káros anyagot betiltottak, de Ázsiában és Latin-Amerikában nem, a ruhákban kimutatható vegyszerek (mert vannak), nagy dózisban pedig erősen roncsolják az emberi szervezetet. Kínában a felszíni vizek közel fele ihatatlan, a felszín alatti vízkészleteknek pedig 64%-a jelentősen szennyezett. Az ország szennyvízkibocsátásának tíz százalékáért egyedül a kínai textilipar tehető felelőssé. „ A vállalatok hozzáállását kell megváltoztatni” – mondja Simon Gergely. Majd hozzáteszi: bár ők a munkakörülményekkel nem foglalkoznak, ettől függetlenül tudják, hogy embertelen és gyakran nagyon veszélyes körülmények között, védőfelszerelés nélkül dolgoznak a sweatshopokban a kínai, bangladesi, kambodzsai nők és férfiak.

Sweatshop- halálos divat
A sweatshop jelenség bemutatására (sweatshopnak nevezik azokat a periférián fekvő országokban működő üzemeket, ahol a helyi munkások  kevesebb, mint napi 1000 Ft-ért dolgoznak, hogy aztán munkájuk termékét a világ másik felén adják el óriási haszonnal) a legnagyobb norvég lap, az Aftenposten azt találta ki, hogy három 17 éves divatbloggert (Annikent, Fridat és Ludvigot) kiutaztat Kambodzsába, a fiatalok ott egy hónapon keresztül az egyik sweatshopban dolgoznak, miközben egy ötrészes műsort forgatnak. Tény, hogy a világ egyik leggazdagabb országából érkező, mindaddig burokban élő három fiatal élete és hozzáállása is gyökeresen megváltozott, mikor
1. egy éjszaka erejéig ők is a hideg földön aludtak
2. legyek által beköpött, kukacos ebédet ettek
3. 14 órát varrtak
4. egy ottani fizetésből kellett bevásárolniuk, és ebédet főzniük
5. látták, hogy a kambodzsaiak hiába tüntetnek azért, hogy pár dollárral többet kapjanak
6. olyan személyes, fájdalmas sorsokat ismertek meg, mint például azé a kambodzsai nőé, akinek édesanyja akkor halt éhen, miközben őt szoptatta.

De a film egyik legemblematikusabb jelenete talán mégis az, amikor divatfotókat készítenek az üzem dolgozóiról az általuk varrt ruhában, kezükben egy táblával, melyen a fizetésük van, majd a divatbloggerek következnek, ugyanabban a ruhában, az ő kezükben is tábla, a termék többszörös bolti árával.
„A divat nem arról szól, hogyan legyél emberibb”

A vetítést követően Dömény Klaudia divattervező, a Kamorka megálmodója (gyermekruháit csak és kizárólag organikus anyagokból készíti, ez vált márkájának fő védjegyévé is), Mihalkó Viktória, a Modernkori rabszolgaság című könyv egyik szerzője és Simon Gergely vette számba, hogy a különböző emberi jogi és környezetvédő szervezetek kampányai mennyit javítottak, javíthatnak a helyzeten. swe06.png
Dömény Klaudia munkásságára a Detox kampány volt nagy hatással, ruhái ezért is készülnek teljesen vegyszermentes alapanyagokból. Simon Gergely pedig elmondta, hogy a kampány negyedik évére már harminc világcég vonta ki termeléséből a káros anyagokat, amely a világ gyárainak közel tíz százalékát teszi ki. Mihalkó Viktória mindeközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern rabszolgaság világszintű látens probléma, körülbelül harminchat millió embert érint, amit a korrupció, szegénység és népesség mutatóiból saccolnak meg. Majd hozzátette: a filmben nem annyira rabszolgaság, inkább a kizsákmányolt helyzet jelenik meg. Mit lehet tenni?

Dömény Klaudia nem tud a divatiparon belül semmilyen összefogásról, az iskolában sem tanítják, hogy hol gyártassanak. „A divat gyönyörködtet vagy elborzaszt -mondja- nem arról szól, hogyan legyél emberibb. A textil és a kész ruha is a sweatshopokból jön, szinte lehetetlen kikerülni”. Simon Gergely szerint viszont továbbra is presszionálni kell a ruhaipart. Annak idején a Zarának két-háromszázezer ember írt egyszerre, és ez elég hatásosnak bizonyult: a cég kivonta termékeiből a káros anyagokat. „De megoldás lehet az ökotextil és a second hand is” -mondja.2-1_2.jpg

Néhány márka, melyet éhbérért varrnak
-Benetton
-H&M
-Mango
-The Gap
-Disney
-Nike
-Victoria’s Secret
-Calvin Klein
Az Ökofilmklub ingyenes, és az A38 kiállítótermében havonta egyszer kerül megrendezésre.
A teljes film angol felirattal megtekinthető az Aftenposten oldalán: itt

Mindig akadnak haladó gondolkodású újságírók és művészek, akik felemelik a szavukat a legaljasabb kizsákmányolók ellen. Mindenki a maga területén harcoljon az embertelen kapitalizmus felszámolásáért. (A szerk.)

TI ÍRTÁTOK

Életveszélyes munkahelyek

Megjelent az Eurostat, halálos kimenetelű munkahelyi baleseteket számba vevő statisztikája, az EU 28 tagállamára és a partnerországokra kiterjedően. A legutóbbi, 2014-es alapján Magyarország  a középm

A Győzelem Napja - Moszkvából jelentjük....

Ma május 9-én ismét hálával és köszönettel emlékeztünk. Emlékeztünk  az emberiség történelmének legnagyobb sorsdöntő ütközetére, melyet valaha az egyetemes történelemben kényszerültek vívni a haladó e
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

1956 igazi arca - gondolj a Köztársaság térre!

1956 igazi arca - gondolj a Köztársaság térre!

Ötvenhat vérzivataros őszére emlékezünk,katonáink,rendőreink hősiességére, azok hősiességére akik becsülettel híven esküjükhöz szembeszálltak
Kémek a sasfészekben...

Kémek a sasfészekben...

 A hidegháború korszakában komoly fordulópontot jelentett, amikor 1949-ben megtört az Egyesült Államok
A szovjet-orosz filmkultúra II. – Kultúrszociológiai gondolatok és a nagybetűs Irodalmi hagyomány

A szovjet-orosz filmkultúra II. – Kultúrszociológiai gondolatok és a nagybetűs Irodalmi hagyomány

A mintegy hetven év szovjet szocialista rendszerének tökéletes „hátrafelé elsült fegyvere” saját
Légy szerző!
Légy szerző!