Kegyeletsértés a szovjet emlékmű megrongálása

A napokban a hírek között szerepelt, hogy egy Komáromy Gergő nevű zenész és „ligetvédő” társával együtt narancssárga festékkel dobálta meg a budapesti szovjet hősi emlékművet.
Az emlékmű gyakran kerül a napi politika asztalára, mivel egyes elemek –sajnos nem csak a fasiszták, hanem az úgynevezett „demokratikus ellenzék” is- úgy gondolják, hogy az obeliszk a „kommunista diktatúrának és a szovjet megszállásnak” állít emléket.

szovjetemlekmu1
Ezek az emberek több dologgal nincsenek tisztában, amikor a budapesti, és a többi, Magyarországon megtalálható szovjet emlékmű eltávolítása mellett kampányolnak. Kezdjük azzal, hogy ezek közül az emlékművek közül nem egy hadisír is egyben, ilyen például a nagybajomi szovjet hősi emlékmű. Amikor a szovjet csapatoknak volt idejük, hogy halottaikat összegyűjtsék, általában egy helyre temették őket, és a sír fölé egy kis fekete obeliszket állítottak, feltüntetve, hogy itt katonák nyugszanak. Nem egy esetben ezek fölé emlékművet építettek.
A másik dolog, hogy ezek az emlékművek nem a kommunista eszmét éltetik, hanem egész egyszerűen emléket állítanak a harcokban az adott helyiségért folytatott harcokban elesett szovjet katonáknak.
A fentiek ismeretében ezen hősi emlékművek eltávolítása olyan lenne, mintha a magyar honvédség emlékművét rombolnák le a Don-kanyarban, vagy a hadifoglyokét a Gulag-szigetvilágban. Példaként tudom felhozni a nagybajomi szovjet hősi emlékművet, meglehetősen gondozatlan állapotban várja jobb sorsát, míg a tőle nem messze fekvő Böhönye német-magyar katonai temetője hibátlan, rendszeresen gondozott állapotban van. Ez az összehasonlítás mindent elmond arról, milyen kifordított, abszurd módon gondolkodnak a magyarok, amikor a megszállóik emlékét gondozzák felszabadítóiké helyett.
Ha az oroszok képesek arra, hogy tiszteletben tartsák az ott elesettek emlékműveit, a magyaroktól is elvárható lenne!

Mészáros Attila