A Népi Front lapja

Jobbról előzés ellenzéki módra

Annakidején 1991 nyarán a szovjet csapatok kivonulása idején az akkori kormánypárti irányzatok voltak a leginkább oroszellenesek, ma azonban a helyzet sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. Mindenesetre tény, hogy a magyar királyi kormány iparkodik a második szuperhatalom felé is orientálódni, amellett, illetve annak dacára is, hogy negyedszázaddal ezelőtt a fideszesek szintén üdvözölték, hogy az utolsó szovjet katonák is elhagyták hazánkat. Ami itt a legfontosabb, hogy Putyin elnök látogatása és a kormánypárt oroszok felé nyitása egész egyszerűen egy hatalmi játszma, az ellenzék oroszellenessége pedig egyfelől valamilyen szocializmus-pótlék, másfelől pedig a nyugatimádat valamely igen helytelenül értelmezett és szélsőséges formája, ami azonban a radikális jobboldaliságot erősíti- akár akarja azt az álliberális ellenzék, akár nem.

Különösen az utóbbi esztendőkben tapasztalhattuk azt, hogy kormánypárti honatyáink attól független és annak is ellenére, hogy elfogadják az uniós tagságot, erőteljesen támadják a nyugati kormányokat, ami részint a menekültek kapcsán tanúsított uniós politika, részint az unió számonkérő politikája ellen irányul. Magyarán nagy jó uraink vagy azért vannak felháborodva, mert Brüsszelben elő szeretnék írni a kvótarendszert, vagy amiatt, hogy egy-két kellemetlen dolgot odakinn a kormány orra alá dörgölnek. Nagyuraink pedig kifogják a szelet a vitorlából és inkább közelednek a másik szuperhatalom felé. Nem több ez, mint diplomácia, még akkor is, ha a kereskedelmi kapcsolatokat iparkodik mindkét oldal szorosabbra fűzni. Nem valószínű, hogy arról lenne szó, hogy egyszer csak, feledvén a korábbi szovjetellenességet, a kormány Putyin cár atyuska Oroszországát megkedvelte volna. De arról sincs, hogy karakán módon az unióból való kilépést szorgalmaznák, tudniillik az Európai Unió előnyeiről nem kíván senki sem lemondani rendszerváltó honatyáink közül. Ezt jobb helyeken pragmatista, azaz érdekközpontú politikának nevezik, amelyben azonban más-más módon minden politikai irányzat jeleskedik. A jobboldal más irányzataiban is egyébként napjainkban jellemző a XXI. századi cár atyuskák birodalma felé nyitás: azt tudjuk, hogy a jobboldal egy tekintélyes része olyan értelemben is nyugatellenes, hogy a nyugati országokkal szembeni lehetőségként a keleti orientációt javasolja, például az EU-val szemben az Eurázsiai Uniót mint olyat. Részben arra hivatkozva, hogy bezzeg Putyin birodalmában például nincs multikulti meg mondjuk melegfelvonulás, mondván: ott a nyugatos felfogás az nem divat. Részben hivatkozva emellett arra is, hogy a magyarságnak nem a nyugati államoknál, hanem kontinensünk keleti részében, illetve félig-meddig az ázsiai térségben lenne keresnivalója. Ezek taglalása más kérdéskör.

Ellenben az, hogy a makett-ellenzék pufogtatja az oroszellenes szólamokat, eléggé kínosan hat. Hogy is van ez, kérem szépen? Régen a nemzeti radikális oldal volt kőkeményen oroszellenes, ma az álliberális oldal? Nem véletlenül használom azt a jelzőt, hogy álliberális és nem azt, hogy liberális. Ha a gazdasági liberalizmust vesszük alapul, egy mélyérzésű liberális próféta rábólint az orosz közeledésre is, mondván: az üzletből csak előnyünk származik, arról nem is beszélve, hogy a szabad verseny az szabad verseny, azzal kötünk üzletet, akivel csak akarunk, főleg, ha abból előny származik. Jelen esetben inkább csak kritikátlan nyugatimádatról van szó, ahol a csapból is a nyugati normákat folyatja az álellenzék, merthogy a nyugati államokban bezzeg minden milyen jó, bezzeg milyen mintaértékű. Meg arról, hogy a nyugati parlamentarizmus meg az alkotmányosság mindenek felett, még akkor is, ha hazánk, illetve környezetünk egészen más történelmi-geopolitikai környezetben található. Itt pedig előjön az a stílus, amely nem is az álliberális nyugatimádó, hanem sokkal inkább a nemzeti magyarkodó jobboldali prófétákra jellemző: az általánosítás és az előítélet. Szó sincs tudniillik semmilyen bolsevizmusról. Putyin nem kommunista és nem a szocializmust akarja visszahozni. Ahogy egyetlen német politikust sem lehet megítélni a bajszos diktátor és eszmerendszere alapján például. A szovjet korszakkal azonosítás azonban fellengzős jelszónak kitűnő. Viszont újabb kérdés az, hogy ha valaki áldott jónak és üdvözítőnek tartja a neoliberális vadkapitalizmust, nem mindegy, hogy azt orosz vagy multicég, nyugati ország vagy más képviseli? Máshogy feltéve a kérdést: csak azért nem jó üzlet Putyinékkal jóban lenni, mert oroszok? Nemzeteket, népeket, kultúrákat nem fogadnak el valakik?

A helyzet a következő. Előszeretettel emlegettem volt korábban és ma is, hogy anno a magyar királyok is és az erdélyi fejedelmek is képesek voltak arra, hogy egyenlő távolságot ápoljanak a korabeli nagyhatalmakkal. Nemcsak a pápával tudtunk jóban lenni, hanem akkoriban Bizánccal is elvoltunk mai szóval kifejezve. Az erdélyi fejedelmek is iparkodtak egyensúlyozni a török szultán meg a bécsi udvar között. És az se mellékes, hogy Kádár János is meg tudta a hangot találni mind a neosztálinista Brezsnyev Szovjetuniójával, mind a nyugati blokk hatalmaival. Mert egész egyszerűen az volt a cél, hogy kis hazánkat urambocsá hagyják békén. Épp elég gondunk van anélkül is, hogy a nagyhatalmak vitájába, nézeteltéréseibe akármely oldalon is belefolynánk. Ez nem más, mint csupán reálpolitika. Ráadásul szakértőink is leszögezték, hogy mivel a geopolitikai helyzetünk olyan, amilyen, nem túlzottan javallott az orosz medvével haragban lenni. Sőt, mi több: ahogy Ukrajna, úgy hazánk is benne van a mindenkori orosz külpolitika érdekkörében. Pont. Ezt nemcsak mi érezzük úgy, hanem az orosz diplomácia is, amelynek azért igencsak van súlya a nemzetközi porondon.

Végül a munkásmozgalom szintén semleges ebből a szempontból, hogy Amerikát is és Oroszországot is tőkések uralják. Teljesen mindegy, nincs rossz tőkés meg jó tőkés, csak kapitalista rendszer van, ennyi a lényeg. A melósnak tökmindegy, ki az, aki kizsákmányolja. Az egy dolog, hogy valahol durvábbak, valahol pedig kifinomultak a módszerek. Lényegesebb azonban, hogy ma vadkapitalizmus uralkodik, ahol is a nemzetközi tőke és hazai kiszolgálóik egyaránt abban érdekeltek, hogy a dolgozónak ne legyen jó.

B.Deák András

TI ÍRTÁTOK

Izrael népe békét akar! A jelszó: két állam, egy remény!

Több mint tizenötezren tüntettek szombat este Tel-Avivban a békekötésért a palesztinokkal, a Palesztin Állam megteremtéséért - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Számos  balol

Életveszélyes munkahelyek

Megjelent az Eurostat, halálos kimenetelű munkahelyi baleseteket számba vevő statisztikája, az EU 28 tagállamára és a partnerországokra kiterjedően. A legutóbbi, 2014-es alapján Magyarország  a középm
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

Széttöretett, megaláztatott , ebek elé vettetett... Trianon és ami utána jött

Széttöretett, megaláztatott , ebek elé vettetett... Trianon és ami utána jött

"Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és
No thumbnail available

Nemere, a dezinformátor-3.rész (egy antikommunista könyv cáfolata)

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét,világra gyakorolt hatását és benne Lenin szerepét
No thumbnail available

Tegnap, ma, holnap

Tegnap még szánakozva dobtál volna egy tízest a sarki koldus kalapjába, ha
Légy szerző!
Légy szerző!