A Népi Front lapja

Jobbratolódás Kubában?

A jelek arra utalnak,hogy már Castróéknál se minden a régi:az 1959-es kubai forradalom óta immár több, mint félévszázada fennálló szocialista rendszerben is változásokat kezdeményeznek az ottani pártvezetőségben, többek között például azt szeretnék elérni,hogy valamelyest csökkenjen az állami tulajdon túlsúlya. Namármost mi,magyarok hasonló jelenségeket anno megtapasztalhattunk,ezen tendenciák pedig,cimkézzék azt reformnak,reformkommunizmusnak vagy szociális piacgazdaságnak,akkor is minden országban tőkés rendszerváltásnál kötöttek ki.

cuba-conferencia-del-partido-4

Mindenekelőtt érdemes egy kisebb nemzetközi kitérőt tennünk. Még 1994-95 táján az angol Labour Partyban két irányzat állt szembe egymással:az egyik,a későbbi miniszterelnök,Tony Blair vezette jobbszárny,amelynek álbaloldalisága mindössze abban merült ki,hogy széleskörű munkahelyteremtést ígért-ebben állt a “munkásbarát”politika-,a hatékony piaci viszonyokra is hivatkozva azonban a kulcsfontosságú ágazatokat,mint a közlekedés,vízügyi infrastruktúra,privatizálni kívánta,szemben a többek között Tony Benn által is képviselt balszárnnyal,amely azért szállt síkra,hogy legalább a legalapvetőbb dolgok ne váljanak farkastörvények martalékává. Ezt talán minden munkásmozgalmi irányzatban szocialista minimumnak is elvárható igénynek lehetne tekinteni,így nyilvánvalóan a latin-amerikai ország vezetőinek is tisztában kéne ezzel lenniük.Ezt a példát azért említettem,mert mindez nemcsak az angol munkásmozgalom becsületét és józanságát jelzi,hanem azt is,hogy a tőkés viszonyokban gondolkodók nem alábecsülendő hányada nem biztos, hogy érzékeli,hol a lélektani határ.

A kubai elvtársak számára pedig mind mi,magyarok,mind a lengyelek vagy a szlovákok és egyáltalán a volt szocialista országok olyan tapasztalattal szolgálhatunk a rendszerváltásról,amilyen. A neoliberális vadkapitalizmus és a szélsőségesen konzervatív politika szövetsége is olyan,amilyen.Kívülünk a román vagy a szerb,horvát,cseh stb.melósok is tudnának mesélni az állástalanságról vagy a létbizonytalanságról,úgyhogy különösebben ezt se kell ragoznunk.Ahogy azt se,hogy mindenkinek azt szajkózták,hogy reformpolitika,békés átmenet van napirenden,illetve egyéb fellengzős jelszavak is elhangzottak úgy több,mint negyedszázada,azaz minden,csak az nem,hogy fognak járni a dolgozók.

Ha pedig konkrétan abba kapaszkodunk,hogy Kubában az állami szektor szerepét kívánják csökkenteni,az ugrik be,hogy 1968-ban bizony a rendszerváltás felé mi is megtettük az első lépést:a gazdasági mechanizmus a tsz-eket és a vállalatokat nagyobb önállósággal ruházta fel többek között a megtermelt javak elosztásában,a párt ellenőrző szerepét valamelyest redukálta.Már a hetvenes években is nyílt titok volt,hogy az átlag dolgozónál jobban éltek egyes helyi vezetők.A lavina tehát elindult.A nyolcvanas évek második felétől pedig a már említett hangzatos jelszavak égisze alatt indult meg a szocializmus rendszerének lebontása.Olyan szöveg nagyban ment,amely azt sugallta,hogy a nyugati országokban a kerítés is kolbászból van,de arról,hogy ott is van állástalanság,éppúgy hallgattak,akár az 1945 előtti úri világot utánzó pártvezetők a refomeresdit játszó új osztály meggazdagodásáról,illetve a “vörös”uraságok és a melósok között tátongó szakadékokról.Aztán jött a privatizáció,ettől kezdve pedig a rendszerváltás története ismerős.

Emiatt pedig egy sor kérdés felvetődik az esetleges kubai változások kapcsán.Például hogy odakinn az európai rendszerváltásokból vajon levonják-e vagy se a megfelelő következtetést.Vagy olyan,hogy a nagy történelmi viharok után érdemes-e hatalmat már megízlelt emberek pusztán bölcs belátására bízni,miben mennyire tanúsítanak önmérsékletet. Például csak ha a privatizáció módját vesszük alapul,semmi egyebet,akkor is az sokak számára a következtetés,hogy a profitközpontúság határtalan. Az ellenforradalmi változások pedig mindenütt reformszólamokkal kezdődtek.

B.Deák András

TI ÍRTÁTOK

Életveszélyes munkahelyek

Megjelent az Eurostat, halálos kimenetelű munkahelyi baleseteket számba vevő statisztikája, az EU 28 tagállamára és a partnerországokra kiterjedően. A legutóbbi, 2014-es alapján Magyarország  a középm

A Győzelem Napja - Moszkvából jelentjük....

Ma május 9-én ismét hálával és köszönettel emlékeztünk. Emlékeztünk  az emberiség történelmének legnagyobb sorsdöntő ütközetére, melyet valaha az egyetemes történelemben kényszerültek vívni a haladó e
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

No thumbnail available

Nemere, a dezinformátor-3.rész (egy antikommunista könyv cáfolata)

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét,világra gyakorolt hatását és benne Lenin szerepét
Nemere, a dezinformátor -4. rész-egy antikommunista könyv cáfolata

Nemere, a dezinformátor -4. rész-egy antikommunista könyv cáfolata

”Kezdhetjük mindjárt azzal,hogy ez a „jó és nemes ember”,ez a „szovjet emberek
No thumbnail available

Tegnap, ma, holnap

Tegnap még szánakozva dobtál volna egy tízest a sarki koldus kalapjába, ha
Légy szerző!
Légy szerző!