Harc a történelemért

Az utóbbi idők diáktüntetései újra felvetették a magyar oktatás siralmas állapotát. Nincs vita, a rendszerváltás óta a fejlődés helyett egyértelmű romlás határozza meg az állami oktatás állapotát és nagyon sűrgős reformokra lenne szükség. Azonban létezik egy olyan súlyos eleme a rendszernek amelyről nagyon kevés szó esik, pedig az egyik legmeghatározóbb az oktatásban résztvevők számára. Méghozzá a tanárok hozzáállása a történelemtanításhoz.
Természetes dolog, hogy mindenkinek megvan a maga véleménye a történelmi eseményekről és korszakokról. Azonban az már egyáltalán nem természetes, hogy egy szakmabeli -különösen ha pedagógus az illető – képtelen venni a fáradtságot az objektivitásra és a történelmi témák megfelelő kivizsgálására. A múltnak megvan az a különleges sajátossága, hogy az értelmezésén keresztül sokszor reflektálunk a jelen eseményeire. Ez a történelem esetén hatványozottan igaz, amint azt láthatjuk is korunk kommunista-ellenes és fals “nemzeti büszkeséget” hirdető propagandáján is. Az, hogy a kormány a tanmenetet szándékosan a saját szájíze szerint “alakítja” egy dolog – az viszont, hogy a tanárok ennek még alá is fekszenek egy sokkal súlyosabb gond.


Nem csak az a baj, hogy olyan emberből is történelemtanár lehet aki történelmi sebekkel van tele és ezeket büszkén mutogatja is – bár ez is aláássa a tanári tekintélyt. A fő baj az, hogy ezeknek a tanároknak a többsége körülbelül ugyanannyi hozzáértéssel rendelkezik a témáról mint a diákjai: eszébe sem jutna egy-egy fontos témában több egymással ellentétes forrást elolvasni – helyette vagy egy saját maga által diktált világképet próbál tovább közvetíteni vagy kizárólag azt a felszínes anyagot amit az állam diktál neki. Nem elvárás minden tanártól, hogy lázadjon az iskolája ellen és rúgassa ki magát. De az sem, hogy még rá is erősítsen a rendszer ostoba, demagóg történelempropagandájára az ő passzívitásával vagy rosszabb esetben kéretlen “nemzetieskedésével”.

A diákokhoz pedig csak ennyit: azok, akik vakon hisznek a tanáruk minden szavában rossz úton járnak. Azok akik megalázzák a társaikat amiért ők szembe próbáltak szállni az igazságtalan oktatással még inkább. Gondolkozzatok, olvassatok és ne álljatok be minden hangos szó mögé. Nem szégyen Marxot olvasni, ahogy semmilyen más kommunista művét sem, főleg mert azok kiabálnak a leghangosabban az ilyen alkotások ellen akik még a kezükbe sem vették őket! Azoknak pedig akik szeretik és próbálják megismerni a történelmet a lehető legtöbb oldalról: veletek vagyunk! Tudjuk, hogy milyen megalázó érzés amikor megpróbálod felhívni valamire a tanárod figyelmét mire ő sértődött agresszióval torkoll le vagy legrosszabb esetben megpróbál lejáratni a társaid előtt is. De ne adjátok fel, nektek van igazatok! Szervezkedjetek egymás között ha tudtok vagy keressetek minket és harcoljunk együtt egy olyan jövőért ahol az iskolákban a történelem óra nem lesz egyenlő a jobbos agymosással!

Gál Kristóf írása.