Ha nem szól időben a beteg, vihetik az adatait

A jövő év első felében nyitják meg a leletek és a kezelések egységes adatbázisát, s várják, hogy a betegek rendelkezzenek arról, ki férhessen hozzá az egészségügyben róluk összegyűjthető információkhoz. Tilthatnak teljesen vagy név szerint is, de ha nem tesznek semmit, a hozzájárulásukat megadottnak tekintik.

Totálisan letilthatják, de engedélyezhetik is jövőre az állampolgárok, hogy ki láthatja, hogyan használhatja föl az orvosi kezelésekkel kapcsolatos adataikat – nyilatkozta lapunknak Szabó Bálint, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) központját megvalósító projekt szakmai vezetője. Aki a rendszer indulása után – ami várhatóan 2016 első felében, az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok parlamenti jóváhagyása után várható – nem tilt, nem korlátoz, azaz nem él a digitális önrendelkezés lehetőségével, attól ezt hallgatólagos beleegyezésnek veszik. Azaz az adatait bármely vele, illetve az ellátásával kapcsolatba kerülő orvos és gyógyszerész láthatja. A befejezéshez közeledő, mintegy 11 milliárdos informatikai fejlesztéssel összekapcsolják az egészségügy adatgyűjtő és -kezelő rendszereit, hogy legkésőbb 2017-től a szolgáltatók így cserélhessék egymás között betegek leleteit, kórtörténetét. A fejlesztők szerint a rendszer képes lesz egyidejűleg több ezer távkonzíliumot lebonyolítani. A patikákban is megjelenhetnek az elektronikus vények. A közfinanszírozott rendszerekben dolgozó orvosok akár digitálisan foglalhatnak időpontot pácienseiknek.

Néhány hete lapunknak adott nyilatkozatában óvatosságra intett a rendszerrel kapcsolatban Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő. Aki akkor úgy vélte: ezzel a kormány megszüntetné az orvosi titoktartást, és mindenféle jogorvoslat és tiltakozás lehetősége nélkül gyűjtené egyetlen központi adatbankba tízmillió magyar állampolgár egészségügyi adatait. Az orvosokat köteleznék arra, hogy minden egyes vizsgálat eredményét ide rögzítsék, amit aztán a beteg élete végéig, és a halála után is megőriznek.

Szabó Bálint szerint ilyen veszély nem áll fenn, hiszen a tervezett rendszerben számos biztonsági elem védi mind az adatokat, mind az egyes emberek jogait. Mint mondta: az uniós adatvédelmi előírásokat alkalmazták, valamint figyelembe vették az illetékes hatóságok ajánlásait. Mások mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálta a rendszer adatkezelését, valamint a kapcsolódó jogszabálytervezetet is.

Az állampolgár egészségügyi adataihoz és dokumentumaihoz kizárólag orvos, illetve a receptek tekintetében gyógyszerész férhet hozzá. Tehát nem igaz az, hogy a kormányzati szervek és ágazaton kívüli intézmények lehetőséget kapnának adatbányászatra közvetlenül a „térben”, hozzáférve az ott tárolt személyes adatokhoz. Szabó Bálint hangsúlyozta: az orvos és a gyógyszerész is – kétlépcsős azonosítással (a rendszer fejlesztőitől személyesen átvett chipkártyával) jelentkezhet be, és kizárólag olyan típusú adatokat kérhet, amelyek tevékenysége alapján indokoltak. Ez a fajta azonosítás, rendszerbe lépés gyakorlatilag lehetetlenné teszi a belépési jelszó illetéktelen használatát, mivel ehhez nemcsak a jelszót, de a chipkártyát is át kellene adni. Azaz ápolónő, szakdolgozó sem tud majd a beteg állapotáról információhoz jutni.

Az adat tulajdonosa, az állampolgár a saját adataira vonatkozó összes sikeres múltbéli hozzáférést és sikertelen hozzáférési kísérletet az ügyfélkapun keresztül láthatja. Visszaélés esetén jogi lépéseket tehet, bírósághoz is fordulhat. Az adatok jogosulatlan és indokolatlan lekérdezését börtönbüntetéssel szankcionálja a btk.

Hozzátette: azok az ágazati felhasználók nem férnek hozzá az adatokhoz, akikre a Digitális Önrendelkezési Rendszerben az illető kifejezetten tiltást állított be. Tehát alapesetben a hozzáférés az engedélyezett. Szabó Bálint elmondta: az ügyfélkapu-hozzáféréssel nem rendelkezők a háziorvosuk segítségével vagy egy betegjogi képviselő közreműködésével, illetve a kormányablakok ügyintézőinél tehetnek nyilatkozatot arról, hogy mit szeretnének, mire adnak fölhatalmazást a rendszerben dolgozóknak. Végül e rendelkezés tényéről, tartalmáról kell kapniuk egy jegyzőkönyvet.

A rendszer indulása, és az úgynevezett digitális önrendelkezés után minden új lelet, vizsgálat automatikusan föltöltődik az elektronikus adatgyűjtő térbe, ahonnan tajszám alapján hívhatók le. Korábbi adatokat visszamenőleg és kötelezően nem töltenek föl az intézmények, vagyis a rendszer az élesítésekor üres adatbázissal fog indulni.

A beteg az adatairól többféleképpen rendelkezhet. Dönthet úgy, hogy senki sem láthatja az adatait, és nem is rögzíthetnek egyetlen vizsgálattal, orvoslátogatással kapcsolatos információt sem róla, ekkor az adatok és a dokumentumok nem is kerülnek be a „térbe”. Van lehetőség arra is, hogy az adatokat rögzíthetik, csak a megtekintésüket, fölhasználásukat tiltja meg a beteg. A rendszer alapbeállítása eleve elrejti a különösen érzékeny adatokat, mint például a beteg pszichiátriai és nemi betegségeihez kötődő információkat.Az életet veszélyeztető helyzetben az ellátást nyújtó sürgősségi orvos – függetlenül a tiltástól vagy engedélyezési státusztól – kaphat információt. Ezt Szabó Bálint azzal magyarázta, hogy például baleseteknél életmentő lehet, ha az ellátó orvos tisztában van a beteg gyógyszerallergiájával, vagy egyéb, a kezelés biztonságát befolyásoló körülményekkel.

Írta: Danó Anna/nol.hu

Talán inkább a betegellátást kellene javítani. Például legyen víz a mosdóban! Orvos a kórházban stb. Megint fordítva tetszenek ülni a lovon. Értjük persze, az adatokra van szükség. Egészen másról van itt szó kérem! 

Fogarasi Zs