Gyarmat lett az országunk, de miért és hogyan?

Sokan mondják, hogy Magyarország gyarmat lett, az Európai Unió gyarmata. Szélsőjobboldali politikai véleményvezérek azt próbálják elhitetni, hogy a zsidóság nemzetközi összeesküvésének áldozata Magyarország, önmagukat pedig a „zsidó gyarmatosítók” elleni szent háború harcosainak állítják be. Mi is az igazság? Magyarország nem holmi izraelita összeesküvés miatt süllyedt gyarmati sorba, és még csak nem is azért, mert itt van a Tesco, az Auchan és a többi. Az is téved, aki azt állítja, hogy gyarmati létünket a külföldről behozott gyenge minőségű árubehozatalnak köszönhetjük.

(Itt érdemes megjegyezni az érdekesség kedvéért, hogy 1989-ig Magyarországon egy terméknek három fajta minőség besorolása volt: 1 legjobb minőség konvertibilis devizáért, ami dollárt, vagy márkát jelentett leginkább. 2: gyengébb minőségi klirig rubelért, vagyis ez ment a KGST országoknak. 3: az ennél is gyengébb minőségű itthon maradó termékek).

Az igazi ok, amiért gyarmat lettünk, a kapitalizmus. Azért lettünk gyarmat, mert a rendszerváltás óta a termelő üzemek nagy részét eladták, és ezeket konkurens cégek vették meg, amelyek a magyar gyárat bezárták, hogy saját termékeiket adhassák el. A nagy csinnadratta mellett létrehozott új üzemek vagy bedolgozói- ill. bérmunkát végeznek, vagy összeszerelő munkát. Ezekből a tevékenységekből viszont nem lehet megélni. Hogy hol érzékelhető leginkább a gyarmatosítás hatása? Főként a mezőgazdaságágban, ahol a gyarmatosítást a szőlőkivágással, szarvasmarhák levágásával (az EU külön támogatást adott azért, ha valaki pl. kivágja a szőlőjét), illetve a különböző kvóták bevezetésével hajtották végre, amit leginkább a hazai cukoripar és a tejipar szenvedett meg.
Rossz úton jár az, akik bűnbakokat kreálnak ahelyett, hogy a problémák valós okát neveznék meg!

Rónai Katalin, Népi Front alelnöke