Gennagyij Zjuganov: „Sztálin stratégiája – a Győzelem stratégiája!”

Március 5-én, Joszif Sztálin halálának 62. évfordulóján kommunisták és komszomolisták, a párt hívei eljöttek a Vörös térre. A menet élén az OFKP Központi Bizottságának (KB) vezetői haladtak, élükön Gennagyij Zjuganovval. A megemlékezés résztvevői virágokat helyeztek el a Lenin-mauzóleumhoz és Sztálin generalisszimusznak a Kreml falánál lévő sírjához.

 

Ezt követően az OFKP vezetője nyilatkozatot tett az egybegyűlt újságíróknak.

–  Ebben az évben lesz a Nagy Győzelem 70. évfordulója – emlékeztetett rá Gennagyij Zjuganov. A Győzelem szervezője Joszif Visszarionovics Sztálin, a főparancsnok volt. Emléknapján nem csupán e kiemelkedő személyiségre, de a zseniális sztálini tettekre is emlékeznünk kell.

„Nemrégiben – mondta az OFKP vezetője – az Állami Dumában beterjesztettünk egy törvénytervezetet, amelynek alapján Sztálingrádnak vissza kell adni valódi nevét. A sztálingrádi csata idején az egész világ leste a frontról érkező híreket. Az emberek megértették: ha a fasisztáknak sikerül lezárniuk a Volgát, bevenniük Sztálingrádot, akkor a Bakuból érkező üzemanyagok 80 százaléka nem jut el a szovjet tankokhoz, repülőgépekhez és gépjárművekhez. (Holott, mint tudjuk, a második világháború a motorok háborúja volt.) Ez pedig azt jelentette volna, hogy a fasiszta barnapestis átterjed az egész földgolyóra. És amikor csapataink Sztálingrád alatt szétzúzták a fasiszta hordákat, bekerítették és foglyul ejtették a Wehrmacht válogatott egységeinek közel háromszázezres hadcsoportját, a világ megkönnyebbülten lélegzett fel. Európa fővárosaiban tereket, utcákat, körutakat, egyes közintézményeket is Sztálingrádról nevezték el. Sok ország mindmáig kitart eme álláspontja mellett.”

„Feltételeztük – folytatta Gennagyij Andrejevics –, hogy az Állami Duma, figyelembe véve a mostani helyzetet, történelmileg fontos döntést hoz majd. Ám emlékezzenek csak, hogy milyen eredményt hozott a szavazás. 94 képviselő szavazott igennel – egyben támogatva ezzel azt a kezdeményezést is, hogy Moszkvában állítsanak emlékművet Sztálinnak. Javaslatunkat támogatta Kobzon és Drapeko, két tehetséges kulturális személyiség is. 52 képviselő, Zsirinovszkijjal az élen, a javaslat ellen szavazott. A többiek távol maradtak a szavazástól. Nem mertek ellene szavazni, mivel tisztában voltak azzal, hogy a történelem menete bizonyítja majd igazunkat – az ország polgárai pedig ki fogják követelni Sztálingrád valódi nevének visszaállítását.”

„Napjainkban egy újabb nagy háború szele csap meg minket – figyelmeztetett az OFKP vezetője. – Az amerikaiaknak nem volt elég a konfliktusokból Afganisztánban, Irakban, Szíriában, Líbiában és a Balkánon. Azzal, hogy katonai eszközökkel kívánják megvalósítani az amerikai elképzelések szerinti globalizációt, ismét felmutatták ország-világ előtt, hogy számukra mi is a fontossági sorrend. A két előző válságból földgolyónkat a Nagy Október, illetve a mi Nagy Győzelmünk húzta ki. A kérdés jelenleg az, hogy bolygónkat ebből a harmadik rendszerválságból mi fogja kihúzni most, amikor egyre jobban gyűlnek a fekete fellegek, Oroszországot szankciókkal sújtják, a legagresszívabb, legsötétebb erők – a nácik, a banderisták, a fasiszták személyében – pedig újra kezdik már győzelmüket ünnepelni.”

„Úgy gondolom – folytatta Zjuganov –, hogy ebből nem lesz semmi. Ám a tűzvész mostanság főleg a mi térségeinkben, a szláv földeken tombol. Jugoszlávia bombázásával a szlávságnak még csak nem is a genocídiumát, hanem egyenesen a Holocaustját hirdették meg. Ilyen körülmények között nekünk, testvéri szláv népeknek – oroszoknak, ukránoknak és beloruszoknak – erős akaratra, határozott jellemre van szükségünk. Mindenekelőtt pedig mélyrehatóan tanulmányoznunk kell saját történelmünket. Nekünk – ezeknek a népeknek – közösek a győzelmeink, közös a hitünk, közösek a gondjaink és a nehézségeink is. És mi mindannyian megteszünk mindent azért, hogy a szeretett Ukrajnát megmentsük a náci, banderista hatalomtól. Amelyik, az amerikai CIA embereinek irányításával. azon van, hogy földjeinken kirobbantson egy újabb háborút.”

„Mindenekelőtt – hangsúlyozta az OFKP vezetője – Sztálintól tanulnunk kell stratégiát. Akárki akármit mondjon is, de a lenini és sztálini stratégia nagyon hatékony volt – kezdve a NEP-től, az iparosításon, a kulturális forradalmon át egészen a korszerű társadalombiztosítási rendszer kiépítéséig. Ez a stratégia tette lehetővé, hogy learassuk azt a Nagy Győzelmet, amely 70. évfordulójának megünneplésére készülünk. Sztálintól el kell tanulnunk, hogy miként lehet egy rövid történelmi időszak alatt leküzdeni az évszázados lemaradást. Hogyan lehet – miként az a háborút megelőző tíz év alatt történt – megépíteni ezer vállalatot, létrehozni a legjobb tudományos iskolákat, kiváló parancsnokokat és hazafias szellemű katonákat kiképezni. Mindezt a szovjethatalom megléte, illetve az iskolaügyben végrehajtott reform tette lehetővé. A szovjet pedagógus képesnek bizonyult arra, hogy a legrövidebb idő alatt megoldja a számára kitűzött feladatot.”

„Sztálintól el kell tanulni azt a képességet is, ahogyan koalíciókat tudott létrehozni – folytatta Zjuganov. – Hiszen a háború előtt teljességgel elképzelhetetlen volt az, hogy koalíció jöjjön létre a Szovjetország, Anglia és az Egyesült Államok részvételével. De Sztálin elérte, amit akart, és a fent nevezett országok vezetői vele együtt vitattak meg minden kérdést Teheránban, Jaltában, és Potsdamban. Nemrég volt a Jaltai Konferencia 70. évfordulója. Gondoljanak csak bele: a három élenjáró világhatalom vezetői összejöttek, megvitatták a háború további menetét, illetve a háború utáni világrendet. Miért ne tanulhatnának tőlük a mai politikusok – az Egyesült Államokban és Londonban is: miként lehetne egyesíteni erőfeszítéseiket egy olyan helyzetben, amikor a világot egy új nagy háború előszele csapkodja. Akkoriban fektették le az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapjait, és oldották meg a létrehozandó Biztonsági Tanács kérdését. Akkor ötven ország írta alá ezt a történelmi jelentőségű dokumentumot, és magabiztosan tekintettek a jövőbe.”

„Sztálinnak azonban sikerült megoldania még egy feladatot – jegyezte meg az OFKP vezetője. – A kimerítő, szörnyű háborút követően az országnak öt év alatt sikerült talpra állnia a porból és hamuból. Újabb öt év során pedig sikerült létrehozni a nukleáris-rakéta védőpajzsot. Tíz év alatt pedig sikerült egyenlő erőviszonyt kialakítanunk ezen a téren és ezzel megmentettük a világot a termonukleáris háborútól. Úgyhogy ma, Sztálin emlékezetének napján, minden alapunk megvan, hogy köszönetet mondjunk neki, mint zseniális államférfinek, mint politikusnak, mint pártvezetőnek. Ő képes volt arra, hogy a leginkább felelősségteli pillanatokban az országnak felajánlja politikáját, akaratát, hősiességét. Tehetséges hadvezéreinkkel – Zsukovval, Rokosszovszkijjal, Konyevvel – továbbá beosztott parancsnokai garmadával együtt képes volt megküzdeni a fasiszta agresszióval”.

„Az emlékezetnek ezen a napján innen, a Vörös térről szeretnék fordulni az ország elnökéhez, Putyinhoz. Sztálintól meg kell tanulnunk győzedelmeskedni, a népeket egyesíteni, nem pedig egymás ellen ugrasztani őket. Meg kell tanulnunk párbeszédet folytatni minden politikai erővel – még a tegnapi ellenfelekkel, ellenségekkel is” – hangsúlyozta Zjuganov.

 

 

Juhász Norbert

Népi Front

egri titkára