A Népi Front lapja

Feudális maradványok árnyékában

Nemcsak a hazai munkásmozgalmi sajtóban vagy a haladó szellemiségű újságokban,hanem másutt is számos kritika jelenik meg napjainkban a lélektani határokat egyre kevésbé ismerő vadkapitalizmusról,annak nyereségközpontú működéséről.Ez nyilvánvalóan nem nélkülöz minden alapot,azonban hozzá kell tennünk azt is,illetve mindezt kiegészíthetjük avval is,hogy mifelénk sajnos az úrhatnámság múltja, a napjainkig hangsúlyos urambátyás szemléletmód ezerszer súlyosabban esik latba,mint a szélsőséges újliberalizmus.Ennek egyik bizonyítéka,hogy nemcsak a volt Szovjetunióban vagy a cseheknél,hanem az osztrák sógoréknál vagy a nyugati országokban is jelentős erő a munkásmozgalom.Magyarhonban ellenben kb.1992 óta tart a megállíthatatlan lejtmenet és akár ezt figyelembevéve,akár ettől függetlenül kijelenthetjük:a hazai munkásmozgalom tényleg mindent kezdhet elölről.

A dzsentriszellem ugyanis nemcsak a rendszerváltó közéletet,hanem a munkásmozgalom arculatát is döntően meghatározza. Anno a polgári átalakulás hajnalán az a kossuthi liberális értékrend,amelyet idegen kifejezéssel citoyennek neveztek a mára magyarosított burzsoával szemben,nem igazán érvényesülhetett,ehelyett a kormányzóelnök értékrendje polgári radikálisok,haladó gondolkodók,majd szociáldemokraták és részben munkásmozgalmi harcosok,tehát semmiképp se feltétlen polgári államban gondolkodók körében lelt széleskörű támogatásra.A citoyen,azaz politikai és társadalmi értelemben vett polgárság helyett a vagyona révén hatalmat gyakorló burzsoá vált eszményképpé Ferenc József hosszú és feudális maradványokkal megterhelt uralma alatt még akkor is,ha a kékvérű uraságok büszkeségből lenézték azt a vagyonos burzsoát,amely nem mellesleg iparkodott mindenben utánozni a mindenkit lenéző vármegyéjében,községében kiskirályként parancsolgató nemest.Adva volt Dózsa népének megrendszabályozása óta az engedelmes,megalázkodó süvegelő pórnép,illetve a kisebb-nagyobb rangú urak,akiknek tekintetét egy várnépnyi személyzet leste.Ebben a modellben a szorgalmasan dolgozó parasztból lett városi kereskedő vagyonos réteg hiányzott,ahol pedig az uraságon kívül mindenkinek hallgass volt a neve,szinte mulatságos is,nemhogy lehetetlen lenne civil polgári közvéleményről beszélni.

Ezek ismeretében nem csoda,hogy 1948 után,de főleg a Kádár-rendszerben is ez a tendencia érvényesült. Mi más modell állt volna rendelkezésre? Mi mást láthatott még a zsellérből vagy haladó értelmiségből lett pártvezető vagy apparatcsik? Mi más lehetett volna a cél,hogy mostantól ők lesznek atyaistenek megannyi melós felett,amikor ezt a mintát látták a dzsentriktől meg az uradalmi intézőktől? Mindenesetre időnként hazai baloldali kritikusok is avval érvelnek nem is jogtalanul,hogy a vármegyei diktatúrát pártállam,a családfás nemeseket a vörös uraságok váltották fel,azaz csupán cimkét cseréltek.Az öntudatos melós nem tudott civil társadalommá vagy ellenhatalommá fejlődni,a baloldaliságot meg a szocializmust végig a mindenható párt jelentette sokak szemében máig ható érvénnyel.

A hazai munkásmozgalmat a rendszerváltás ebben az állapotban érte.Számos gondolkodó maradt,aki életét eztán is a szocializmus értékeinek szentelte és becsülettel a dolgozók,illetve a tömegesen gyarapodö szegény emberek,állástalanok mellett szállt síkra,azonban a kádári időkben is konzerválódott úrhatnámság meggátolta,hogy az istenadta néppel párbeszéd alakuljon ki.A párt mint olyan továbbra is alkalmas fórum a lenézett pórnép képviseletére,azonban nem az egyetlen.Ráadásul ma rengeteg keményen robotoló melósnak fogalma sincs arról,mely munkásmozgalmi vezető kicsoda.Valamiért nincs meg az összekötő kapocs.A szolidaritás nélküli fogyasztói világban képtelenség egyébként is összefogni az embereket,ha pedig még a mindenkivel urambátyámos,más nézeteket el nem fogadó hozzáállás marad,a munkásmozgalom talán fél évszázad múlva,ha össze fogja tudni szedni magát.A párt tudniillik a néppel nem azonos,csupán annak része.Kőkemény dolog az embereket összefogni,de ez csak és kizárólag úgy megy,hogy köztük kell élni,mindennapjaikat,örömüket,bánatukat,szokásaikat,észjárásukat meg kell ismerni,azt fel kell vállalni.Mert van mit és van kiket felvállalni.

B.Deák András

TI ÍRTÁTOK

Kelet-európai rasszizmus

Avagy a népbutítás története, fontossága és eredménye napjainkban Üdvözlöm Kedves Olvasó! Azt az alapvető tényt senki sem cáfolhatja, hogy mindennapjaink nagy részét reklámok tengere és a lépten

Az orvoshiány miatt kórházi osztályok zárnak be Jászberényben

Az orvoshiány miatt nyáron részlegesen szüneteltetik a jászberényi kórházban a belgyógyászati-, a krónikus-, illetve a rehabilitációs osztály működését – írja a  megyei lap, a szoljon.hu. A nyári szab

In Memoriam Urbán Sándor

„A forradalmak az elnyomottak és kizsákmányoltak ünnepei.” Lenin szavai ezek. A forradalmak megszülik hőseiket. Régóta tudjuk ezt a munkásmozgalom történetéből. De ezen ünnepnapokból oly’ kevés van. H
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

Grósz Károlyról az igazat!

Grósz Károlyról az igazat!

A rendszerváltás óta eltelt 25 esztendőben divat és már-már kötelesség lett a
Nemere, a dezinformátor -4. rész-egy antikommunista könyv cáfolata

Nemere, a dezinformátor -4. rész-egy antikommunista könyv cáfolata

”Kezdhetjük mindjárt azzal,hogy ez a „jó és nemes ember”,ez a „szovjet emberek
Széttöretett, megaláztatott , ebek elé vettetett... Trianon és ami utána jött

Széttöretett, megaláztatott , ebek elé vettetett... Trianon és ami utána jött

"Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és
Légy szerző!
Légy szerző!