Fegyverrel a hazáért! – XXXVII. rész

“Nekünk, a magyar társadalom józan erőinek kell leginkább tisztában lennünk a múltunk igaz mivoltával, hogy képesek legyünk megóvni hazánk ifjúságát az egészséges történelemtudat tervszerű fellazításától, végső soron annak fasizálására irányuló törekvésektől.  Ennek szellemében indul útjára, s jelentkezik minden hétfőn a Frontoldal online hasábjain a „Fegyverrel a hazáért” c. cikksorozat 94 hétfői napon át, 94 olyan munkásmozgalmi hős partizán emléke előtt tisztelegve, s azt megidézve, akiket sok más magyar antifasiszta ellenállóval egyetemben, aljas és becstelen szándékai, illetve működése érdekében lázasan igyekszik velünk feledtetni a jelenkori tőkés hatalom.

Historia est magistra vitae! – A történelem az élet tanítómestere!” 

 

Sike Ágoston:

Szentdomonkoson született, 1920. június 10-én. Saját földjén gazdálkodó parasztcsaládból származik. A szülői házban nevelkedett, s a szülőfalujában végezte a 6 elemit, kitűnő eredménnyel. A továbbtanulásra nem nyílt lehetősége, így a szülei gazdaságában dolgozott.

Sike Ágoston
                        Sike Ágoston

1941 májusában megnősült.  1941. október 13-án tényleges katonai szolgálatra vonult be Nagyváradra, az I. lovas tüzér osztályhoz. 1944 márciusában alakulatát mozgósították, s frontszolgálatot látott el. 1944 decemberében a körülzárt Budapesten rekedt, visszavonulásban lévő tüzér alakulatával. Egysége Pesten 3 helyen, s Budán egy helyen, a Naphegyen állította fel ütegeit. Budán a második üteg legénysége a Hegyalja út jobboldalában, földbe ásott pincében volt, a harmadik üteg maradványai pedig a Pálya utca egyik többszintes épületének a pincéjében.

A további harc értelmetlenségét látva a szovjet csapatokhoz való átállás lehetősége mellett döntöttek, Gábriel Pál hadapród őrmester vezetésével. Gábriel legénységi kísérettel 1945 január-február fordulóján átment a szovjetekhez. Két nap után megjött Gábriel Pál üzenete, amely az átállás módjára és lehetőségére vonatkozott.

Budán a Pálya utcában, a harmadik üteg elhelyezési körlete tűnt erre a legalkalmasabbnak, ugyanis itt egy németek által megszállt épület választotta el a tüzéreket a szovjet Vörös Hadseregtől.  A megállapodás szerint a rendelkezésükre álló fegyverzettel tűz alá vették a németek által elfoglalt házat, és az épületet felszabadítva közvetlen kapcsolatba kerültek a szovjetekkel. Ezt követően fegyveresen részt vettek a Déli pályaudvar környéki harcokban a szovjetek oldalán, s a németek hűvösvölgyi kitörése utáni tisztogató hadműveletekben.

Harcostársai közül emlékszik: Lakatos István zászlós, Sas József hadapród őrmester, Tóth Endre őrmester, Volfer Mihály őrvezető, Döme József honvéd nevére. Később a szovjet parancsnokság, Lágymányosra csoportosította át Sike elvtársat és társait. Majd Lágymányosról saját kötelékeik keretében Jászberénybe utaztak. Jászberényben az I. hadosztály 1. tüzérezredének állományába került társaival. Alakulatával Pusztakerekudvar, illetve Bécsújhely térségében Ausztriában, majd a Pápa melletti Nyárád községben teljesített szolgálatot. Az új magyar demokratikus hadseregből 1945. június 18-án leszerelt, s hazatért Szentdomonkosra.  Ezt követően önálló gazdálkodást folytatott, egészen 1960. szeptember 5-ig, a termelőszövetkezet megalakulásáig.

  1. szeptember 5-én, amikor megalakult a szentdomonkosi Bükkalja Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, annak a tagja lett, s egyben az elnökévé is megválasztották. 1961-ben tagja lett a Magyar Szocialista Munkáspártnak is. Termelőszövetkezeti elnöki beosztásban dolgozott 14 hónapi megszakítás kivételével, amit az egri járási tanács mezőgazdasági osztályán töltött, mint főállattenyésztő 1966. február 1-től 1967. április 1-ig.
  2. január 1-től a négy község területén gazdálkodó egyesült tarnaleleszi Egyetértés Mg. Termelőszövetkezet elnöke lett. Időközben továbbtanult, 1952-ben befejezte a 8. általánost, 1961-65 között elvégezte a gyöngyösi Mezőgazdasági technikumot, s 1972-ben agrármérnöki oklevelet szerzett a debreceni Agrártudományi Egyetemen.

Mint a községi pártvezetőségnek, a Hazafias Népfrontnak s a Sportvezetőségnek tagja, igen aktív közéleti munkát is végzett.

Tevékenysége elismeréseként megkapta a Magyar Partizán Emlékérmet.

Forrás:  Mentusz László:  „a kutató tsz-elnök” (Sike Ágoston portréja – Népújság, 1973. március 3. sz. 3. old.)

 

 

Juhász Norbert

Népi Front

egri titkára