Fegyverrel a hazáért! – XXXIV. rész

“Nekünk, a magyar társadalom józan erőinek kell leginkább tisztában lennünk a múltunk igaz mivoltával, hogy képesek legyünk megóvni hazánk ifjúságát az egészséges történelemtudat tervszerű fellazításától, végső soron annak fasizálására irányuló törekvésektől.  Ennek szellemében indul útjára, s jelentkezik minden hétfőn a Frontoldal online hasábjain a „Fegyverrel a hazáért” c. cikksorozat 94 hétfői napon át, 94 olyan munkásmozgalmi hős partizán emléke előtt tisztelegve, s azt megidézve, akiket sok más magyar antifasiszta ellenállóval egyetemben, aljas és becstelen szándékai, illetve működése érdekében lázasan igyekszik velünk feledtetni a jelenkori tőkés hatalom.

Historia est magistra vitae! – A történelem az élet tanítómestere!” 

 

Lányi László:

 

Hevesen született, 1919. szeptember 6-án. Földműves családból származik, ahol hatan voltak testvérek. Szülei cselédek voltak, akik később a saját földjükön gazdálkodtak.

Lányi László
          Lányi László

Elemi iskoláit Hevesen végezte. Később cipész szakmát tanult, 1939 januárjában végzett tanulmányaival. 1940-ben tényleges katonai szolgálatra vonult be, de 3 hónap múlva, mint családfenntartót leszerelték.

  1. márciusában Egerbe, a 14. gyalogezredhez hívták be, újabb szolgálatra. Alakulatával Ukrajnába vitték, s itt vagoníroztak ki. Ettől kezdve részt vett a visszavonulásban. 1945 tavaszán egységüket a németek nyugatra vezényelték és 1945. április első napjaiban Ausztria területén, a leibnici medencében Oberhaag és Unterhaag térségében partizánvadászatra vetették be. megelégelve az értelmetlen pusztítást, Lányi László, aki ez időben szakaszvezetőként egy aknavetős raj parancsnoka volt, alakulatával együtt 1945. április 10. körül átállt a Jugoszláv partizánokhoz.

Utóbb tudta meg, hogy a dr. Bodó Jenő vezette, magyarokból álló partizánzászlóalj a Lackó-osztaghoz tartozik, s hozzájuk csatlakoztak. Lányi László vállalta a németek elleni fegyveres harcot, így több bevetésen vett részt.

A harcok végeztével 1945. május 15-én indultak haza Maribor városból, (napjainkban Szlovénia) dr. Bodó Jenő parancsnoklása alatt. Ő maga egy egri cukrászsegéddel utazott Egerig, s onnan Hevesre.

Emlékezete szerint a partizánok között együtt harcolt Kovács Lajos és Lájer Sándor hevesi lakosokkal. Hazaérkezése után megbetegedett, s felépülése után mint kereskedő dolgozott Hevesen, Tenken, Budapesten a Magtermelő Vállalatnál.

1945 nyarán még Hevesen belépett a Szociáldemokrata Pártba, a 1948-ig volt annak tagja.

1948-ban mestervizsgát tett a cipész szakmából. 1954-től a hevesi KTSZ-nél vállalt munkát, s innen 1979 szeptemberében ment nyugdíjba. Haláláig Hevesen élt.

 

Munkája során többször volt Kiváló Dolgozó, valamint Kiváló Földművesszövetkezeti Dolgozó.

Forrás: Lányi László visszaemlékezése – Kézirat (Juhász Norbert magángyűjteményéből)

 

 

Juhász Norbert

Népi Front

egri titkára