Fegyverrel a hazáért! – XXXIII. rész

“Nekünk, a magyar társadalom józan erőinek kell leginkább tisztában lennünk a múltunk igaz mivoltával, hogy képesek legyünk megóvni hazánk ifjúságát az egészséges történelemtudat tervszerű fellazításától, végső soron annak fasizálására irányuló törekvésektől.  Ennek szellemében indul útjára, s jelentkezik minden hétfőn a Frontoldal online hasábjain a „Fegyverrel a hazáért” c. cikksorozat 94 hétfői napon át, 94 olyan munkásmozgalmi hős partizán emléke előtt tisztelegve, s azt megidézve, akiket sok más magyar antifasiszta ellenállóval egyetemben, aljas és becstelen szándékai, illetve működése érdekében lázasan igyekszik velünk feledtetni a jelenkori tőkés hatalom.

Historia est magistra vitae! – A történelem az élet tanítómestere!” 

 

Hegyi János:

 

Makláron született, 1914. június 23-án. 1944 novemberében szovjet hadifogságba került. Feodószijában jelentkezett a németek elleni harcra. A talicini 165-ös táborban az antifasiszta aktívának lett a tagja. Majd 1944 decemberétől szakaszparancsnok lett a németek ellen készülő Kussuth Lajos Gyalogezrednél. Bevetésükre azonban már nem került sor. A Zászlóaljnak Ivanovóba való bevonulása után a talicini antifasiszta iskola hallgatója lett.

Hegyi János
                             Hegyi János

Ennek elvégzése után 1945 őszén a krasznogorszki antifasiszta iskolára került. Ez időtől gyakrabban jelentek meg írásai az Igaz Szó című lapban. Az iskola elvégzését követően 1946 júniusában 5 társával visszamaradt az antifasiszta iskolán, mint tanársegéd. Ezzel egyidőben, ahogy tanársegéd lett, megszervezték a krasznogorszki I-es tábor területén a hadifogoly postát, ahol Hegyi János mint cenzor is dolgozott. A krasznogorszki iskola 1946 végén Noginszkba települt át.

1947-től 1948-as hazakerüléséig a szevasztopoli, majd a balaklavai antifasiszta iskolák vezetője volt. 1948 június végén tért vissza Magyarországra. Még 1944-ben a Szovjetunióban kérte felvételét a pártba, melyre ekkor nem került sor. Utóbb, 1972-ben, párttagságát elismerték 1944-től.

Ezt követően Budapesten, a Pedagógus Szakszervezet Központjában dolgozott 1948-1951 között, majd átkerült a Pest megyei Tanácsra, ahol művelődési területen tevékenykedett. 1951 második felében visszakerült Heves megyébe, ahol Verpeléten tanított 1953-56 között. Az 1956. évi októberi eseményeket követően újra tanácsi területen dolgozott. Előbb az egri Járási Tanácsnál csoportvezető, majd elnökhelyettes, később elnök. 1962-1966 között a heves megyei Tanács VB titkára. 1966-tól 1975-ben történt nyugdíjazásáig a Heves megyei Tanács VB Egri Járási Hivatalának elnöke. Haláláig Makláron élt.

 

Munkája elismeréseként a következő kitüntetésekben részesült: Szocialista Munkáért Érdemérem, Ságvári Endre Érdemérem, Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozat, Honvédelmi Érdemérem, Árvízvédelmi Érem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Érdemrend arany fokozat.

Forrás:  MSZMP Heves megyei Bizottsága – régi párttagok anyaga

 

 

Juhász Norbert

Népi Front

egri titkára