Fegyverrel a hazáért! – XXXI. rész

“Nekünk, a magyar társadalom józan erőinek kell leginkább tisztában lennünk a múltunk igaz mivoltával, hogy képesek legyünk megóvni hazánk ifjúságát az egészséges történelemtudat tervszerű fellazításától, végső soron annak fasizálására irányuló törekvésektől.  Ennek szellemében indul útjára, s jelentkezik minden hétfőn a Frontoldal online hasábjain a „Fegyverrel a hazáért” c. cikksorozat 94 hétfői napon át, 94 olyan munkásmozgalmi hős partizán emléke előtt tisztelegve, s azt megidézve, akiket sok más magyar antifasiszta ellenállóval egyetemben, aljas és becstelen szándékai, illetve működése érdekében lázasan igyekszik velünk feledtetni a jelenkori tőkés hatalom.

Historia est magistra vitae! – A történelem az élet tanítómestere!” 

 

Tarnóczi István:

Egerszalókon született, 1920. december 27-én. 1944. november 9-én reggel az egri megyei laktanyából felszerelésével együtt megszökött. Hazatért szülőfalujába, ahol sógorának Sinkó Miklósnak pincéjében bujkált. Másnap a község határában lévő Galagonyás szőlőhegy egy terméskőbe vágott kunyhójában rejtőztek, ahol már tizenketten voltak.

A község felszabadulása után, 1944. december 18-án hadifogságba esett. Egerszalókról 34-en indultak, az egri dohánygyárban már 700-an voltak, innen a debreceni pavilon-laktanyába vitték őket. Debrecenből 1945. január 18-án a jászberényi fogolytáborba került. 1945. február 28-án belépett az új magyar demokratikus hadsereg I. hadosztályába.

  1. szeptember 24.-én leszerelt a hadseregből, s szeptember 26-án a demokratikus rendőrség tagja lett.                    A rendőrségnél dolgozott 1972. december 31.-ig, nyugdíjba vonulásáig.

 

Munkássága elismeréseként a következő kitüntetéseket kapta meg: Közbiztonsági Érdemérem bronz fokozata, Haza szolgálatáért Érdemérem arany fokozat, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, Szolgálati Érdemérem (10, 15, 20 éves)

Forrás:  Tarnóczi István portréja – Népújság, 1980. április 4.

 

Juhász Norbert

Népi Front

egri titkára