Fegyverrel a hazáért! – XXIX. rész

“Nekünk, a magyar társadalom józan erőinek kell leginkább tisztában lennünk a múltunk igaz mivoltával, hogy képesek legyünk megóvni hazánk ifjúságát az egészséges történelemtudat tervszerű fellazításától, végső soron annak fasizálására irányuló törekvésektől.  Ennek szellemében indul útjára, s jelentkezik minden hétfőn a Frontoldal online hasábjain a „Fegyverrel a hazáért” c. cikksorozat 94 hétfői napon át, 94 olyan munkásmozgalmi hős partizán emléke előtt tisztelegve, s azt megidézve, akiket sok más magyar antifasiszta ellenállóval egyetemben, aljas és becstelen szándékai, illetve működése érdekében lázasan igyekszik velünk feledtetni a jelenkori tőkés hatalom.

Historia est magistra vitae! – A történelem az élet tanítómestere!”

 

Halkó János:

 

Dormándon született, 1919. december 16-án. Szülei cselédek voltak, s ő is cselédként dolgozott. 1937-ben megnősült.

Halkó János
                 Halkó János

1940-ben tényleges katonai szolgálatra hívták be Tokajba. A frontra 1942 decemberében Miskolcról vitték ki, egy menetszázaddal. Az 1943. évi nagy szovjet támadás után folytonos visszavonulásban voltak. 1944 őszén Hidasnémetiben szovjet partizánok fogságába esett.

Azok harmadmagával kihallgatták, s átvitték Aranyidára. Itt átadták a Fábry József vezette partizáncsoportnak. Ez időtől kezdve a Fábry csoportban tevékenykedett, Aranyida-Nagytőkés-Ájfalucska-Hidasnémeti-Rozsnyó-Kassa körzetében.

Emlékezete szerint a Fábry csoportban együtt harcolt: Ködmön József (Egerszalók), Dusa László, Feledi és egy Kovács nevű gyöngyösi partizánokkal. A harcok elmúltával gylog jött haza, s előbb Egerben a szovjet parancsnokságon leadta géppisztolyát. Szülőfalujában lépett be a Magyar Kommunista Pártba és részt vett a községi rendőrőrs megszervezésében.

Budapesten a Petőfi Nevelőtiszti Akadémia néhány hónapos tanfolyamát is elvégezte. Antifasiszta és partizán tevékenységéért 1945-ben 25 kh földet kapott, amiből hármat megtartott, s a többit visszaadta. Elhelyezkedett az állami gazdaságban, ahol a takarmány felvásárló üzemegységet vezette Hanyi-pusztán. Később átkerült az állami gazdaság gépcsoportjához. Innen a füzesabonyi Járási Tanács községi agronómusnak nevezte ki Dormándra. Ezt követően hosszú ideig az állami gazdaság vontatókezelője volt. 1979-ben vonult nyugdíjba az Észak-magyarországi Vízügyi igazgatóságtól. Haláláig Dormándon élt.

Tevékenysége elismeréseként a következő kitüntetéseket kapta: Magyar Partizán Emlékérem, különdíj a Csehszlovák  Szocialista Köztársaság Kormányától, a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulóján, valamint 1970-ben megkapta a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. 

Forrás: Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Adattára

 

 

Juhász Norbert

Népi Front

egri titkára