Fegyverrel a hazáért! VIII. rész

“Nekünk, a magyar társadalom józan erőinek kell leginkább tisztában lennünk a múltunk igaz mivoltával, hogy képesek legyünk megóvni hazánk ifjúságát az egészséges történelemtudat tervszerű fellazításától, végső soron annak fasizálására irányuló törekvésektől.  Ennek szellemében indul útjára, s jelentkezik minden hétfőn a Frontoldal online hasábjain a „Fegyverrel a hazáért” c. cikksorozat 94 hétfői napon át, 94 olyan munkásmozgalmi hős partizán emléke előtt tisztelegve, s azt megidézve, akiket sok más magyar antifasiszta ellenállóval egyetemben, aljas és becstelen szándékai, illetve működése érdekében lázasan igyekszik velünk feledtetni a jelenkori tőkés hatalom.

Historia est magistra vitae! – A történelem az élet tanítómestere!” 

 

 

Schleider Aladár:

 

Budapesten született, 1905. február 6-án. Apja lengyel, anyja osztrák származású volt. Szüleit korán elvesztette, s 5-6 éves korától paraszt nevelőszülők gondozták. Arról sajnos nincs információ hogy iskoláit hol és mikor végezte. Tudjuk viszont, hogy sütőmunkás (péksegéd) lett, valamint részt vett a munkásság fővárosi harcaiban, az 1920-as évek elején, s munkásmozgalmi tevékenysége miatt volt kénytelen elhagyni a Budapestet.

  1. július 5-én került Gyönygösre. Szakmájában rövidesen munkához is jutott. gyöngyösön a sütőmunkások szakszervezetének elnöke lett. Bekapcsolódott a gyöngyösi munkásotthon tevékenységébe is.

    Schleider Aladár
                         Schleider Aladár

Az 1930-as évektől kezdve ő irányítja a gyöngyösi sütőmunkások mozgalmát. Ő vezeti az 1932-es, majd az 1934-es péksztrájkot is, melyek bérkövetelésből álltak. Majd ezt követően sztrájkszervezés miatt a Horthy rendőrség kiutasítja Gyöngyösről. Külföldre próbál kijutni, ám sem Ausztriába, sem pedig Lengyelországba nem kap beutazási engedélyt.

Ezért ideiglenes tartózkodási engedéllyel visszakerül Budapestre. Ezt követően illegalitásba kénytelen vonulni. Többek között tudjuk, hogy Fenyvesi Gáboréknál is lakott egy időben. Fenyvesi a Tanácsköztársaság idején a gyöngyösi direktórium tagja, a a közrendészeti osztály vezetője volt.

1937 őszén Magyarországról Spanyolországba utazik, hogy önkéntesként harcoljon a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán.

Franciaországon keresztül utazva jutott spanyol földre, ahol az 51. zászlóalj (magyar önkéntesek zászlóalja) kötelékében, közkatonaként harcolt. 1938 júniusában halt hősi halált ismeretlen helyen.

 

Neve ott szerepel a Spanyol polgárháborúban hősi halált halt magyar önkéntesek névsorában.

Forrás: Magyar Munkásmozgalmi Múzeum adattára.

 

Juhász Norbert

Népi Front

egri titkára