A Népi Front lapja

Fegyverrel a hazáért ! – I.rész

Historia est magistra vitae!

„A történelem az élet tanítómestere”- Így hangzik ez a kis rövid latin idézet magyar fordításban.

Egy rövid kis idézet, ám annál több intelem is egyben nekünk, a jelenkor magyar valóságát megélő magyar kommunistáknak. De intelem ez minden honfitársunk számára is egyben.

Az emlékérmet a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, Magyarország felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából az 1103/1954. (XII. 5.) Mt. számú határozatával alapította. Ezt később kiegészítette az 1015/1966. (IX. 3.) Korm. számú határozat. Az emlékérmet a Minisztertanács az egykori magyar partizánmozgalomban résztvevőknek adományozta a szocializmus idején, a Magyar Partizán Szövetség javaslata alapján. Emellett azoknak a külföldi állampolgároknak akik a magyar partizánmozgalom támogatásában kiemelkedő érdemeket szereztek.

A Magyar Partizán Emlékérem, melyet a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, Magyarország felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából az 1103/1954. (XII. 5.) Mt. számú határozatával alapította. Ezt később kiegészítette az 1015/1966. (IX. 3.) Korm. számú határozat. Az emlékérmet a Minisztertanács az egykori magyar partizánmozgalomban résztvevőknek adományozta a szocializmus idején, a Magyar Partizán Szövetség javaslata alapján. Emellett azoknak a külföldi állampolgároknak akik a magyar partizánmozgalom támogatásában kiemelkedő érdemeket szereztek.

Napjainkban mikor a rendszerváltás óta soha nem látott mértékben elharapódzott, és harapódzik tovább a történelemhamisítás, a szemtelen hazugságok áradata. Mikor egy hamis és gonosz Trianon kultusz magasodik a józan ész fölébe. Mikor sorra rehabilitálják a fasisztoid Horthy rendszer meghatározó személyiségeit, hagyományit, és gyilkos intézményrendszerét. Bűnösnek, mi több hivatalból üldözendő bűncselekményt elkövetőnek kiáltják ki azt, aki a hivatalos ám hazug és demagóg állásponttal ellentétben másképp vélekedik 1956-ról, vagy egyáltalán az egykori szocialista Magyarország építésének időszakáról.

Ebben a helyzetben válik csak igazán szükségessé, hogy felemeljük szavunkat  a tőkés társadalmi, gazdasági, és politikai berendezkedés, a polgári rezsim eme gyalázatos tevékenysége ellen.

Nekünk, a magyar társadalom józan erőinek kell leginkább tisztában lennünk a múltunk igaz mivoltával, hogy képesek legyünk megóvni hazánk ifjúságát az egészséges történelemtudat tervszerű fellazításától, végső soron annak fasizálására irányuló törekvésektől.

Ennek szellemében indul útjára, s jelentkezik minden hétfőn a Frontoldal online hasábjain a „Fegyverrel a hazáért” c. cikksorozat 94 hétfői napon át, 94 olyan munkásmozgalmi hős partizán emléke előtt tisztelegve, s azt megidézve, akiket sok más magyar antifasiszta ellenállóval egyetemben, aljas és becstelen szándékai, illetve működése érdekében lázasan igyekszik velünk feledtetni a jelenkori tőkés hatalom.

 

Bordák József:

Nagytarnán született 1921. január 21.-én, az Északkeleti Kárpátokban. Édesanyja Ukrán származású, édesapja pedig magyar volt. A II. világháború idején behívták munkaszolgálatra. Mint munkaszolgálatos 1944 őszén Marosvásárhely közelében, a Lővér repülőtér építkezésén dolgozott.

Egy alkalmas pillanatban, innen szökött meg Mrúz József nevű társával, aki Budapestre ment, míg Bordák József Debrecenbe tartott.

Bordák József

Bordák József

  1. október 22.-én Debrecenben, a városért folytatott felszabadító harcok idején önként jelentkezett a szovjet Vörös Hadseregbe, hogy harcolni kíván a németek, és fasiszta szövetségeseik ellen. A Szovjetek hitték is, meg nem is, mindenesetre bizonyítania kellett. Előbb egy elromlott Steyer katonai gépkocsit javított meg, s harmadnapra esküt tett. Megkapta a beosztását a 16 51-es tábori postaszámú szovjet tüzéregységhez, ahol a parancsnok, Bozsenkó alezredes gépkocsivezetője lett.

A Szovjet csapatokkal együtt részt vett előbb Debrecen, Szolnok, Szeged felszabadításában. Majd a Heves megyei Atkár községbe került a harcokban szerzett sérülései miatt. Itt ismerkedett meg azzal a lánnyal, akit később a harcok elmúltával feleségül vett.

Felgyógyulását követően Bicske, Ercsi, és Budapest felszabadításáért harcolt.  Ezt követően részt vesz Bécs felszabadításában. A Vörös Hadseregtől Linz-nél vesz búcsút s tér haza.  1945 júliusában pedig leszerelik. A Háború után Gyöngyös városában telepszik le. 1957.-ig mint gépkocsivezető, a növényvédő állomáson dolgozik. Majd ez évben kerül át a Heves megyei Húsipari Vállalathoz ugyancsak gépkocsivezetőként. Innen ment később nyugdíjba, és haláláig  a városban élt.

 

Munkája, és Magyarországnak a fasizmus igája alóli felszabadításáért folytatott antifasiszta küzdelme elismeréseként, megkapta a Budapest felszabadítására, illetve a Bécs felszabadításának emlékére alapított szovjet érdemérmeket, valamint a Győzelemért elnevezésű Szovjet kitüntetést, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet (1970) és a Munka Érdemrend arany fokozatát. 

Forrás: Juhász Norbert magángyűjteményéből származó jegyzetek és  korabeli Népújság cikkek.

 

 

Juhász Norbert

Népi Front

egri titkára

 

 

 

TI ÍRTÁTOK

Életveszélyes munkahelyek

Megjelent az Eurostat, halálos kimenetelű munkahelyi baleseteket számba vevő statisztikája, az EU 28 tagállamára és a partnerországokra kiterjedően. A legutóbbi, 2014-es alapján Magyarország  a középm

A Győzelem Napja - Moszkvából jelentjük....

Ma május 9-én ismét hálával és köszönettel emlékeztünk. Emlékeztünk  az emberiség történelmének legnagyobb sorsdöntő ütközetére, melyet valaha az egyetemes történelemben kényszerültek vívni a haladó e
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

No thumbnail available

Élő hazugságok, meghamisított történelem

Élő hazugsággá vált az, hogy a Kádár-rendszer alatt ment tönkre az ország,
No thumbnail available

Nemere, a dezinformátor-3.rész (egy antikommunista könyv cáfolata)

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét,világra gyakorolt hatását és benne Lenin szerepét
No thumbnail available

Valahol Európában, újra és újra...

Isten tudja, hányszor láttam a filmet. Fájt mindig, hogyne fájt volna, de
Légy szerző!
Légy szerző!