Egy másik interjú az államtitkárral

“A Fidesz-frakción túljutott, a kormányfő bólintását még várja tervei végrehajtásához az egészségügyi államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán bizakodik: a költségvetési vitára lesz annyi hitele, hogy eséllyel kérjen pénzt az ágazati béremelésre. Újraírják azokat az ellátási minimumfeltételeket, amelyeket a kórházak nagy része nem tud teljesíteni. A háziorvosoktól pedig azt kérik, mérjék fel a praxis összes betegének az állapotát.”

A következő vicc jutott eszembe: leváltanak egy igazgatót. A régi igazgató 3 borítékot ad át az új igazgatónak azzal, hogyha gondja lesz, nyissa ki az első borítékot. Az új igazgatónak hamarosan gondja lesz, kinyitja az első borítékot, amiben ez áll: „Fogj rám mindent.” Hamarosan újabb segítségre van szüksége az új igazgatónak, kinyitja a 2. borítékot, amiben ez áll: „szervezz át mindent.” Nemsokára újabb gondja lesz az igazgatónak, felbontja a 3. borítékot, amiben ez áll: „Készíts 3 borítékot”.

Félretéve a tréfát, a riporterek csak a lényeges kérdéseket nem tették fel:

1 Miből gondolja az államtitkár, hogy a málló vakolatú, orvostalan, nővértelen, eszköztelen, kötözőanyagokkal, gyógyszerekkel stb. nem ellátott kórházaknak belső tartalékaik vannak, miközben a kórházaknak 70 milliárd forint az adóssága, és ez még nőni fog?

2. Mennyiben helyezi előtérbe a betegek érdekeit az, hogy miután az ANTSZ megállapította, hogy a kórházak 70%-a nem felel meg a működési feltételeknek, átírják a működési feltételeket?

3. Hány fő fog a kancelláriákon dolgozni, milyen béreket kapnak, és ki fogja finanszírozni a kancelláriákat, milyen pénzből? Várhatóan az egészségügytől fognak pénzt elvonni. Ez mennyiben szolgálja a betegek érdekeit? A kancelláriák úgy fognak működni, mint a Klik? A kórházak igazgatóinak nem lesz beleszólása semmibe?

4. Mennyiben szolgálja a betegek érdekét, ha a településen nem, vagy csak hetente egyszer lesz ellátás, vagy az, hogy „utazó orvosok” lesznek, akik hol egyik, hogy másik településen operálnak? Lesz olyan orvos, aki ezt vállalja?A beteget nemcsak megoperálni kell, hanem az operáció után is ápolni, kezelni kell őket. Ezt hogy oldják meg egy felkészületlen kórházban?

5. A kancelláriák fogják megmondani, hogy egy beteg hol, milyen ellátást kaphat. Milyen végzetsége lesz az ott dolgozóknak? Miből fogják megállapítani, hogy melyik kórház a legalkalmasabb az adott betegség kezelésére? Mennyire zárja ki ez a rendszer, hogy akinek sok pénze van, ne maga határozza meg, hogy melyik kórházba menjen, és ezzel növelje az egyenlőtlenségeket? Ez gyakorlatilag megszüntetné a szabad orvosválasztást a kevésbé jómódúak esetében.

6. Ágyszámalapú ellátás: legjobb tudomásom szerint ilyen nincs, a betegeket, amint fel tudnak kelni, hazaküldik. Azért nem csökken a kórházban töltött idő, mert a „kulcslyuk” sebészetnél egy beteg műtétjére kevesebb pénzt adnak, mint a feltáró műtétekre. A „kulcslyuksebészet” esetében a beteg 1-2 napon belül meggyógyul, míg a másik módszernél kb. 10 napot kell kórházban töltenie. Amúgy sok kórház nincs felkészülve a „kulcslyuksebészetre” sem szakmailag, sem műszerekkel.

7. Sem az újságírónak, sem az államtitkárnak nincs fogalma arról, hogy mi a teljesítmény-volumen korlát(tvk), ugyanis az államtitkár azt nyilatkozza, hogy” ha több műtétet tud egy kórház elvégezni kevesebb ággyal, de biztonságosabban az miért baj?” Az újságíró nem kérdez rá, hogy akkor megszüntetik a tvk-t.

8.  Mit jelent az alapellátás megerősítése?

9. Mi lesz a kórházak adósságával? Mikor kap annyi pénzt az egészségügy, amennyi kell?

Ezek szerintem a lényegesebb pontok.

Rónai Katalin, közgazdász