A Népi Front lapja

Dózsa Vezér emlékezete

“Rokonai mintha csak szégyellték volna; éltek, virágoztak hazaszerte: de nem emlegették őseik sorában. A maga kora is csak azon a néven látszott ismerni, a melylyel saját katonái s talán ellenségei felruházták. A nemesség ellen fölkelő vezért, a Dósa-család címerszerzőjét, nem tűrték meg a nemes Dósa-családban; Székelynek keresztelték el arról a népről, a melyből eredett s a mely részben sorakozott is melléje. Csak az első benyomásoknak elenyésztével akadt, ki igaz nevén szólította s visszahelyezte őt a Dósák közé. Azonban egészen korunkig jobbára meghagyták azt a nevét, melyet saját magának szerzett, s melyet, ha attyafiai idáig haboztak elösmerni, úgy lehet, dicsőségűl fognak követelni maguknak: nem éppen most, de mindenesetre akkor, mikor a társadalom lemossa emlékéről a már teljes négyszázada viselt szennyet. Hány tévedést kell megérni, míg egy eszme életrevaló alakban nyilvánúl; de nem szabad mindjárt áldozatúl dobni azt, ki szintén nemest, nagyot akart, egyben-másban meg is előzte korát, csakhogy nem bírta homályosan képződött terveit elfogadhatóan megalkotni. ” Márki Sándor Dósa György című könyvéből vettem az idézetet.

Ötszáz esztendő alatt sok mindent írtak és beszéltek Dózsa Györgyről. Kivált halálával kapcsolatban kutakodnak a történészek, aztán mindig az éppen uralkodó hatalomnak kedves változatot húzzák elő, mint kisnyuszit a varázsló kalapjából. Egy viszont tény marad: Dózsa vezér kellemetlen és félelmetes történelmi alak, aki mindig megjelenik és kísért az uralkodó osztályok homályos éjszakáiban.

Márki Sándor, egyetemi tanár  1913-ban jelentette meg könyvét. A történész plebejus életérzésű, haladó szellemű polgári gondolkodó volt, aki egész életében a parasztfelkeléseket és mozgalmakat kutatta. Dózsáról ő írta a legrészletesebb és leghitelesebb tanulmányokat. Az ő  műveit tanulmányozták nemzetünk jeles alkotói, akik maradandó irodalmi művekben örökítették meg a vezér alakját. Székely János, Illyés Gyula, Juhász Gyula és sok más író és költő vitte tovább Dózsa lángját a történelem súlyos láncaira fűzött éveken keresztül.

Mostanában szeretik elhallgatni, mert a kizsákmányoló osztályokban félelmet kelt halát megvető bátorsága, korát meghaladó osztályharcos öntudata, patriotizmusa és a szegény népekkel való szolidaritása. Székely, szász, román, szerb és más szláv nyelvű parasztokat volt képes egyesíteni az urak elleni küzdelemben. Hadseregével átlépte a folyókat, az akkori értelemben vett határokat és amerre ment lángoltak az urak kastélyai és vasvillát ragadtak a szegény nép fiai.
“Lakoljanak hát a bűnösök! Gyilkoljátok rendre a nemeseket s egynek se adjatok kegyelmet!” – a visszaemlékezések szerint ez volt ceglédi beszédének fő mondanivalója.

És milyen különös villámlása a történelemnek, hogy nemesek és papok is csatlakoztak félelmetes hadseregéhez.

Túlzás lenne azt mondani, hogy Dózsa világforradalmat akart, de  ameddig ereje bírta ment és fegyverbe szólította a népet Székelyföldtől Ceglédig.

Hatalmas felszabadító harca vereséggel végződött. Őt és társait elfogták és kínhalállal kellett elhagyniuk szeretett népüket.

Dózsa  György  szelleme ma kevesekben él. Az ő bátor forradalmisága távol lebeg a mi morálisan és anyagilag is tönkretett világunktól. Távol, de egyre közelebb mégis, mert a lesajnált, szavazóurnáktól távolmaradó nép keserűsége az idő múlásával növekszik, s Dózsa lángja törvényszerűen kigyullad, hogy legalább fényt gyújtson ebben a sötét, elvetemült világban!

Petőfi Sándor, a költőóriás sorai ma is érvényesek:

“Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!”

Így legyen!

Fogarasi Zsuzsanna

TI ÍRTÁTOK

Kelet-európai rasszizmus

Avagy a népbutítás története, fontossága és eredménye napjainkban Üdvözlöm Kedves Olvasó! Azt az alapvető tényt senki sem cáfolhatja, hogy mindennapjaink nagy részét reklámok tengere és a lépten

Az orvoshiány miatt kórházi osztályok zárnak be Jászberényben

Az orvoshiány miatt nyáron részlegesen szüneteltetik a jászberényi kórházban a belgyógyászati-, a krónikus-, illetve a rehabilitációs osztály működését – írja a  megyei lap, a szoljon.hu. A nyári szab

In Memoriam Urbán Sándor

„A forradalmak az elnyomottak és kizsákmányoltak ünnepei.” Lenin szavai ezek. A forradalmak megszülik hőseiket. Régóta tudjuk ezt a munkásmozgalom történetéből. De ezen ünnepnapokból oly’ kevés van. H
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

Szeptember 11: A chilei tragédia

Szeptember 11: A chilei tragédia

Immár tizenhárom éve szeptember 11-e táján rendszeresek a terrorizmus elleni háborúról, a
No thumbnail available

Nemere, a dezinformátor-3.rész (egy antikommunista könyv cáfolata)

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét,világra gyakorolt hatását és benne Lenin szerepét
No thumbnail available

Tervgazdaság versus tervszerűség

A sztálini tervgazdaság politikai gazdaságtana (rövid tanfolyam) Red Star, 2008, november 19 (kommunista.net) 1917-ben Oroszországban
Légy szerző!
Légy szerző!