A Népi Front lapja

“Demokrácia védelme”?

Nemrégiben egy ígéretes, nagyobb lélegzetű tanulmány két bevezető fejezete jelent meg a Frontoldalon „PlalylA” „tollából” „Demokrácia védelme” címmel. A cikkeket viharos vita követte, aminek nyomán az ígért folytatás elmaradt. Így hát valószínűleg sohasem tudjuk már meg, mi az a demokrácia, amit védeni kell, milyen az a demokrácia, sőt mi is az a demokrácia. Egy biztos: a „demokrácia” nagyon népszerű manapság. Sokan úgy beszélnek róla: A DEMOKRÁCIA, így csupa nagybetűvel. De nemcsak manapság bír különös jelentőséggel a demokrácia, hanem már korábban is a politikai gondolkodás tárgya volt a történelem folyamán az ókortól napjainkig. Volt, aki a „csőcselék uralmának” nevezte, később nem csak egy volt az államformák közül, hanem egyetemes politikai magatartásként értelmezték, és volt, amikor jelzőket fűztek hozzá (pl. polgári, népi). De napjainkban egyszerűen csak demokráciát mondanak.

A demokrácia ma azt jelenti, hogy az általános választójog értelmében a szavazati joggal rendelkező állampolgárok bizonyos időközönként (általában 4 évente) elmennek szavazni valamelyik politikai párt által indított vagy „függetlenként” induló parlamenti képviselő-jelöltre. Megfelelő számú szavazat elnyerése esetén a képviselő-jelöltből parlamenti képviselő lesz, és részt vesz a törvényhozásban. A különböző politikai pártok képviselői (a „függetleneket” is beleértve) közötti erőviszonyok az elnyert szavazatok arányában alakulnak ki a matematika szabályai szerint a parlamentben. Ez azt jelenti, hogy valamely törvényjavaslatból akkor lesz törvény, ha elnyeri a szavazatok többségét. A demokrácia alaptörvénye tehát az, hogy a szavazattöbbség dönt. A kisebbségben maradóknak eszerint bele kell nyugodniuk a többség akaratába, akár tetszik, akár nem, hiszen ez a demokrácia törvénye. Más szóval úgy működik a demokrácia, hogy a többség akarata érvényesül, úgy a parlamenti döntéshozatalban, mint a szavazópolgárok között a választási kampány során. A választópolgároknak tehát kulcsszerepe van a demokráciában. Azt, hogy milyen összetételű parlamentje és ennek következtében milyen kormánya lesz az országnak, a szavazópolgárok szavazatai döntik el. A szavazópolgárok nem annyira személyekre adják szavazatukat, akiket jószerével alig vagy egyáltalán nem is ismernek, hanem pártokra, pártok képviselő-jelöltjeire és az általuk képviselt politikai programokra. A pártok és az általuk indított képviselő-jelöltek (általában hivatásos politikusok) tehát igyekeznek minél több szavazatot szerezni a választópolgároktól, hiszen ezáltal juthatnak hatalomra. Politikai tevékenységüket jórészt ez határozza meg. A választási kampányok során, akárcsak a vadászati szezon alkalmával, erőteljes küzdelem indul a szavazatokért. Az a jó politikus, aki minél több nyulat tud lőni, azaz minél több szavazatot tud szerezni. Ehhez elsősorban kiváló szónoki tehetségre van szüksége, hiszen meg kell győznie a választópolgárokat, hogy őrá, az általa képviselt pártra és politikai programra és csakis arra érdemes szavazni. Más szóval el kell hitetnie a választópolgárokkal, mégpedig minél többel, hogy az ő érdeküket és csakis az ő érdeküket képviseli pártjának politikai programja, és azt fogja megvalósítani a parlamentben, amennyiben hatalomra jut a választók akaratából.

A választópolgárok politikai meggyőződését az ismert közvélemény-formáló hatalmak (sajtó, média, értelmiség, politikusok) mellett sok minden más is befolyásolja (pl. család, neveltetés, baráti kör, személyes élmények, stb.). A választópolgárok többnyire aszerint döntenek, hogy milyen erős ez a befolyás, és mennyire sikerült őket meggyőznie a politikus szónoknak. Ezt úgy fogják fel, mint a saját véleményüket, jól megfontolt meggyőződésüket, határozott, egyéni akaratukat. A politikus nem mondott mást, mint amit ők is gondolnak, amit ők is tennének, ha a helyében volnának. Vannak persze „elkötelezett” választópolgárok is, akik ha törik ha szakad, mindig ugyanarra a pártra szavaznak. Aztán vannak „bizonytalanok”, akik hol erre, hol arra hajlanak a szónoki teljesítménytől függően; ők alkotják a politikusok kedvenc vadászterületét. Meg vannak olyanok is, akik elvből vagy egyéb okokból nem mennek el szavazni… A választópolgár tehát leadja szavazatát, aztán izgatottan várja az eredményt, drukkol, izgul, hogy az ő választott képviselő-jelöltje és annak pártja nyerjen. Akár lottóhúzás alkalmával, reménykedik, hogy az ő szelvényét fogják majd kihúzni. Aztán, ha nincsen szerencséje, akkor elkeseredik, dühös, vádolja a politikusokat, a választókat, a „tökfejeket”, akik nem tudják, kire kell szavazni, stb. Ez nem demokrácia – hangzik lesújtó véleménye. Pedig a „demokrácia” így működik. Vajon eszébe jut, hogy neki el kellene fogadnia a többség akaratát a demokrácia törvénye szerint? Hogy ezek szerint a többség okosabb mint ő volt, jobban tudja, mit kell tenni, satöbbi? Hiszen így működik a demokrácia. Bele tud nyugodni a „többség” akaratába, nyugodt lélekkel el tudja fogadni döntését, alá tudja vetni magát ennek a döntésnek, nyugodt lekiismerettel végre tudja hajtani a többség határozatát? Azaz magáévá tudja tenni a többség véleményét? Hiszen így működik a demokrácia.

Vagy pedig „bosszút forral”, szervezkedik, „ellenpártot” alakít, kritizál, vitatkozik, szidja a győztes pártot és kormányát, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy gátolja a győztesek programjának megvalósítását, mondván, hogy az „nem demokratikus”, ami van, az nem demokrácia, satöbbi. Pedig ez a demokrácia. Legalábbis, ahogyan ma működik a demokrácia. Ahogyan ma látjuk a demokráciát. Hogy ez a demokrácia miért és miben szorul védelemre PlalylA szerint, valószínűleg sohasem fogjuk már megtudni. Pedig kíváncsi lettem volna rá…

Németh Attila

 

TI ÍRTÁTOK

Az orvoshiány miatt kórházi osztályok zárnak be Jászberényben

Az orvoshiány miatt nyáron részlegesen szüneteltetik a jászberényi kórházban a belgyógyászati-, a krónikus-, illetve a rehabilitációs osztály működését – írja a  megyei lap, a szoljon.hu. A nyári szab

In Memoriam Urbán Sándor

„A forradalmak az elnyomottak és kizsákmányoltak ünnepei.” Lenin szavai ezek. A forradalmak megszülik hőseiket. Régóta tudjuk ezt a munkásmozgalom történetéből. De ezen ünnepnapokból oly’ kevés van. H

50 kiló műanyag másodpercenként!

A folyókba dobott műanyag hulladék jelenti az óceánok szennyezésének egyik legfőbb forrását, és a legnagyobb szennyezők az ázsiai folyók – írják  holland kutatók. Számításaik szerint a fo
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

No thumbnail available

Nemere, a dezinformátor -1. rész (egy antikommunista könyv cáfolata)

Gyerekkoromban szerettem Nemere István fantasztikus regényeit olvasni. Talán éppen az ő izgalmas
No thumbnail available

Így váltunk kapitalista roncstársadalommá - értékek, elvek akkor és most

1981-ben születtem. Nem sok emlékem van a szocializmusról. Sokáig nem is érdekelt,
No thumbnail available

Az "én ötvenhatom"

1956 hatvanadik évfordulója alkalmából sorozat indult a Magyar Rádióban és az M1
Légy szerző!
Légy szerző!