A Népi Front lapja

Demokrácia és diktatúra

Manapság sokat beszélnek a demokráciáról és úgyszintén sokat beszélnek – vagy hallgatnak – a diktatúráról. A diktatúrát mindig úgy tüntetik fel, mint valami rossz dolgot, a demokráciát viszont az egekbe emelik. Nem veszik észre – vagy el akarják kendőzni – a demokráciát övező illúziókat. Pedig valójában demokrácia és diktatúra dialektikus egységet alkot. A demokrácia görög eredetű szó, népuralmat jelent, ezt mindenki tudja. (A kérdés csupán az, hogy mit takar a „nép” fogalma.) Demokrácián manapság a politikai gyakorlatban többpártrendszerű képviseleti parlamentarizmust értenek. Diktatúrán pedig egy személy vagy kisebbségi társadalmi és/vagy politikai csoport egyeduralmát értik a többség felett (de ez a valóságban lehet fordítva is). Mindkét fogalom a hatalom birtoklásának a módját fejezi ki. A történelem során demokrácia és diktatúra szükségszerűen váltogatja egymást. (Például az ókorban a köztársasági Róma senatusa bizonyos esetekben diktátort jelölt ki egy meghatározott feladat elvégzése céljából, ami lényegében elismerése annak, hogy a demokrácia nem minden esetben  „mindenható”.) Valójában mindaddig, amíg a társadalom egymástól elkülönült érdekcsoportokból (osztályokból) áll, demokrácia és diktatúra egymással elválaszthatatlanul egybefonódik. Eszerint helyesebb demokratikus diktatúráról vagy diktatórikus demokráciáról beszélni. Az osztálytársadalmakban az egymástól elkülönült vagy szemben álló társadalmi csoportok érdekérvényesítő harca folyik. Ezt nevezik politikának. A parlamentarizmusnak két formája van. A polgári demokratikus képviseleti parlamentarizmus valójában demokratikus diktatúra, amelyben az ellenzék politikailag nincsen közvetlenül elnyomva, csak érdekérvényesítő lehetőségei korlátozottak. A választópolgár leadja szavazatát valamelyik párt képviselőjére, a képviselő a parlamentben az érdekérvényesítés során a számok törvénye szerint kerül erőfölénybe vagy marad ellenzékben. A létra legalján álló választópolgár tehát kétszeresen ki van szolgáltatva, lényegében ki van zárva a hatalomgyakorlásból, annak ellenére, hogy ezt a rendszert „szabad”-nak nevezik. (Maga a választás ténye lehet szabad, a választás szabadsága azonban aligha létezik.) Azt az esetet, amikor a parlament csak egyetlen politikai párt vagy társadalmi csoport képviselőiből áll, vagyis az ellenzék politikailag közvetlenül el van nyomva, diktatórikus demokráciának lehet nevezni. A választópolgár itt szavazatával csak egyetlen érdekcsoport képviselőjét támogathatja. A választópolgár tehát itt is, azaz ténylegesen mindkét esetben ki van zárva a hatalomgyakorlásból, érdekeinek képviseletét tekintve kiszolgáltatott helyzetben van. Hogy gyakorlatilag melyik társadalmi osztály érdekei érvényesülnek az ilyen rendszerben, az attól függ, hogy a hatalmat melyik osztály képviselői birtokolják politikailag a parlamentben és gazdaságilag a termelésben.

TI ÍRTÁTOK

Életveszélyes munkahelyek

Megjelent az Eurostat, halálos kimenetelű munkahelyi baleseteket számba vevő statisztikája, az EU 28 tagállamára és a partnerországokra kiterjedően. A legutóbbi, 2014-es alapján Magyarország  a középm

A Győzelem Napja - Moszkvából jelentjük....

Ma május 9-én ismét hálával és köszönettel emlékeztünk. Emlékeztünk  az emberiség történelmének legnagyobb sorsdöntő ütközetére, melyet valaha az egyetemes történelemben kényszerültek vívni a haladó e
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

70 éve szabadult fel Budapest - dicsőség a magyar és szovjet hősöknek!

70 éve szabadult fel Budapest - dicsőség a magyar és szovjet hősöknek!

Hazánk Felszabadítása a több mint két évtizedes fasiszta uralom alól 1944 őszén
No thumbnail available

A kommunizmus áldozatai?

Mint a rendszerváltás óta egy ideje minden évben, úgy most is a
Piros fejfák

Piros fejfák

Fodor József: Piros fejfák Nyírfa leng sírjuk fölött, Lágy szélütem. Aludjatok Csendesen. Aludjatok - A nagy élet ellobog.   Hol
Légy szerző!
Légy szerző!