A Népi Front lapja

Amire Karancslejtős figyelmeztet…..

Szinte észrevétlen módon rágja népünk testét, fiatal és idős elméit egyaránt, a fasizmus rákfenéje. A legszörnyűbb az, hogy az emberek egy része ezt közömbösen tudomásul is veszi.

Páles Lajos, a Karancslejtősi ellenállás c. 2005.-ben megjelent könyve

Páles Lajos, a Karancslejtősi ellenállás c. 2005.-ben megjelent könyve

Sok honfitársunknak volt szerencséje  gyermek és fiatal korában, vagy bármely életszakaszában abban részesülnie az elmúlt évtizedek során hogy a fasizmus és a háború szörnyűségei csak történelmi távlatokból  ismerhetőek. Olyan apokaliptikus állapotnak mely soha vissza nem térhet mindennapi életünkbe, nem realizálódhat többé annak lehetősége.

Ezzel szemben az ember ma azzal szembesül, hogy virradni látszik a fasiszta eszmék reneszánszának hajnala, terjedőben vannak azok az elkeseredett kilátástalan helyzetben lévő emberek körében.

Mi békeszerető kommunisták, karöltve e társadalom minden megmaradt józan erőivel, nem fogadhatjuk mindezt el. Határozottan föl kell lépnünk a fasizmus újbóli terjedésével szemben. Mindenkit kötelességünk figyelmezetni a veszélyre!

Másképp feleslegessé válna annyi kimondhatatlanul sok emberi áldozat, köztük azoké, akik 1944.-ben Karancslejtősön és Salgótarjánban haltak hősi halált.

2007.-ben civil kezdeményezésre, Páles Lajos vezetésével indult meg a mártírhalált halt Mahinyák József síremlékének restaurálására, mely közel 80 fő finanszírozásával valósult meg, többek közt, a Népi Front mai szimpatizánsai és tagjai támogatásával, (Szabó Lászlóné, Urbán Sándor, Tóth László, Juhász Norbert és sokan mások)

2007.-ben civil kezdeményezésre, Páles Lajos vezetésével indult meg a mártírhalált halt Mahinyák József síremlékének restaurálása, mely közel 80 fő finanszírozásával valósult meg. Többek közt, a Népi Front mai szimpatizánsai és tagjai támogatásával, (Szabó Lászlóné, Urbán Sándor, Tóth László, Juhász Norbert és sokan mások)

1944 novemberében a front a salgótarjáni szénmedence felé közeledett, a fasiszta hadvezetésnek azonban kiemelt fontosságú volt a széntermelés.

A nyilasok és a német katonai parancsnokság ellenőrzése alatt lévő bányavezetőség frontszolgálatra vonultatta be a rendszer számára nem kívánatos személyeket, vagy hetente többször rendelték be őket kihallgatásra.

A német és a nyilas hadvezetés  a civil lakosságot is kirendelte lövészárkok, tankcsapdák építésére. Amikor ez már nem volt elég, a bányaigazgatóság javaslatára a karancslejtős-aknai dolgozókat kívánták kirendelni Apc–Zagyvaszántó vidékére lövészárkokat ásni, utakat építeni.  November 22-én a bányaigazgatóság utasítást adott Jámbor főmérnöknek, a karancsaljai lejtősakna üzemvezetőjének, hogy csákányokat és lapátokat ki kell szállítani a bányából azzal, hogy 23-án reggel az idősebb bányászok induljanak szerszámmal együtt a frontvonal mögé hadimunkára, a fiatalok Szécsényben jelentkezzenek katonai szolgálatra.

Karancsalján, Etesen és a környező községekben is kidoboltatták a bányaigazgatóság utasítását azonnali fejbelövéssel fenyegetve azokat, akik esetleg otthon maradnának. November 23-án mintegy 300, a munkaszolgálat ellen tiltakozó bányász, frontról szökött katonákkal együtt vonult le a bányába abban a hitben, hogy a bányavidék felszabadulása már csak napok kérdése, elég közel vannak a szovjet csapatok, megérkezésükig tartani tudják magukat az SS alakulatokkal és a nyilasokkal szemben a Karancsalja melletti aknában.
Mint Páles Lajos írásából kiderül: a bányában gyülekező társait a bányamester árulta el, így a városi nyilas vezér és a Gestapo helyi vezetője már 23-án délután tudomást szerzett a szervezkedésről. A csendőrök berobbantották a bányajáratot, majd kikapcsolták a villamos áramot is. A sötét, levegőtlen aknába gázbombákat dobtak a németek, és a csendőrök, amelyekkel a vágatokban lévő embereket  igyekeztek meggyilkolni. Ily módon az ellenállást végül megtörték. 27-én az emberek életben maradt része kénytelen volt a felszínre jönni.

Mahinyák József

Mahinyák József

A   vezetőket és egy kisebb csoport tagjait akik nem voltak hajlandók letenni a fegyvert 30.-án fogták el, miután két csoportra osztva  kitörést hajtottak végre éles tűzharc közepette. Hármukat egy német tiszt a helyszínen agyonlőtte. Megkezdődtek a kegyetlen kínzások, a vallatások, négy embert a salgótarjáni katonai laktanya udvarán végeztek ki december első heteiben.

Az egykori bányaakna bejáratánál 1957 óta emlékmű áll, rajta a “Nem felejtünk!” felirattal.

Az emlékmű előtt márványtábla idézi a hősi halált halt fiatal  bányászok emlékét, köztük a különös kegyetlenséggel megkínzott és meggyilkolt Mahinyák Józsefét, aki a betiltott és üldözött illegalitásban működő kommunista párt tagja volt.

Az emlékmű közvetlen közelében található 2007.-ben restaurált sírja.

 

 

 

Juhász Norbert

Népi Front

egri titkára

 

 

TI ÍRTÁTOK

In Memoriam Urbán Sándor

„A forradalmak az elnyomottak és kizsákmányoltak ünnepei.” Lenin szavai ezek. A forradalmak megszülik hőseiket. Régóta tudjuk ezt a munkásmozgalom történetéből. De ezen ünnepnapokból oly’ kevés van. H

50 kiló műanyag másodpercenként!

A folyókba dobott műanyag hulladék jelenti az óceánok szennyezésének egyik legfőbb forrását, és a legnagyobb szennyezők az ázsiai folyók – írják  holland kutatók. Számításaik szerint a fo

"Fehérek közt egy európai". Thomas Mann (Lübeck, 1875. június 6. – Zürich, 1955. augusztus 12.)

Német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja. Elbeszéléstechnikája a 19. századhoz, elsősorban Tolsztojhoz, illetve Theodor Fontane és Richard Wagner szimbólumaihoz és ve
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

No thumbnail available

Tegnap, ma, holnap

Tegnap még szánakozva dobtál volna egy tízest a sarki koldus kalapjába, ha
No thumbnail available

Nemere, a dezinformátor -1. rész (egy antikommunista könyv cáfolata)

Gyerekkoromban szerettem Nemere István fantasztikus regényeit olvasni. Talán éppen az ő izgalmas
Grósz Károlyról az igazat!

Grósz Károlyról az igazat!

A rendszerváltás óta eltelt 25 esztendőben divat és már-már kötelesség lett a
Légy szerző!
Légy szerző!