A vállalás forradalmi tett

Victor Jara hazafi volt. Népdalokat és forradalmi dalokat énekelt. Nem harcolt fegyverrel a kezében. Még zászlót is ritkán lobogtatott. Nem szervezett sztrájkokat. Victor Jara csak énekelt.
Meggyilkolták Pinochet pribékjei. Előtte összetörték az ujjait, hogy a másvilágon se pengethesse a húrokat, de az ellenkező hatást érték el. Victor Jara dalai itt vannak a szívünkben ma is, és emlékezni fog rá az emberiség évszázadok múlva is.
Thomas Mann emigrált. Nagybaczoni Nagy Vilmosért eljött a Gestapo. Pékek kenyeret sütöttek a forradalmároknak, nagymamák pulóvert kötöttek….Tettek valamit, amivel lepattintottak egy darabot a rabszolgaság és hallgatás erődítményéből.
Provokátorok mindig voltak és lesznek. Nem a munkások gyújtják fel a szemeteskonténereket, hanem a provokátorok. A dolgozó osztály fegyelmezett. Pontosan a szakszervezeteknek és a tisztességes tüntetőknek okoznak kárt, azok, akik gyújtogatnak. Ám 2006-hoz képest ilyen cselekmény elenyésző volt. Na persze most nem elsősorban a szélsőjobb tüntetett. Voltak páran, hát tüzet raktak.
Vannak, akik pár napja még verték a mellüket, hogy mekkora hősök, most meg sunyítanak.
Az Európai Baloldal fiataljai emelték magasra a forradalom vörös zászlaját. A nagyhangú vörösingesek eltűntek. Az idő, az elmúlt napok eseményei megvilágították az arcokat.
Tisztán lehet látni, hogy ki kicsoda.
Van, aki dolgozik, vagy kora, betegsége ágyhoz köti, de legalább lájkol és biztat és megmutatja magát, és persze akad, aki sunyít vagy felszívódik.
Elgondolkodtam azon a sok hazugságon, amit hallok és olvasok. Van muníció a szemfényvesztők tarsolyában.
Fel a fejjel Elvtársak! Egyszer minden kerítés leomlik…. Fogarasi Zs