A Népi Front lapja

A TTIP összehozta a jobboldalt és az álbaloldalt!

„A folyamatos belpolitikai csatazajban nem sok figyelem jut az életünket valóban meghatározó dolgoknak” – írta áprilisban Bod Péter Ákos a Heti Válaszban a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (angol rövidítése alapján TTIP-ről).  A  magyar sajtóban szinte alig kapott visszhangot, hogy az Európai Parlament (EP)  nyár folyamán  fontos határozatot fogadott el a tervezett szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. Az emberek alig tudnak róla valamit. Zömmel pedig semmit. Pedig ez ugyanolyan  kardinális kérdés, mint az  uniós csatlakozás volt.Képtalálat a következőre: „no ttip”

Mi az a TTIP?  Nem hagyományos szabadkereskedelmi egyezményről van szó, hiszen nem csupán az EU és az USA közötti vámokat törölné el, hanem a nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat is lebontaná. Ezek az akadályok jellemzően a két fél eltérő szabályozásaiból fakadnak. Európa és Amerika máshogy szabályozza például az élelmiszerek, a gyógyszerek vagy az autók biztonsági feltételeit, és a vállalatoknak extra kiadást jelent, hogy ha exportálni akarnak a másik piacra, kétféle szabályozásnak is meg kell felelniük, kétféle tesztfolyamaton is át kell menniük. Ennek vetne véget a TTIP: az EU és az USA kölcsönösen elfogadná a másik szabályait. Például ha egy európai autó átmegy az Euro NCAP törésteszten, forgalomba hozható Amerikában anélkül, hogy az amerikai tesztnek is alávessék. Az érem másik oldala, hogy ha egy élelmiszer megfelel az általában kevésbé szigorú amerikai szabályozásnak, Európában is lehetne árusítani.

Szintén kritika célpontja az államok és a befektetők közötti jogviták rendezését szolgáló mechanizmus, az ISDS (Investor-State Dispute Settlement). Az ellenzők szerint az ISDS arra szolgál, hogy a multicégek beperelhessék azokat az országokat, ahol számukra kedvezőtlen szabályozást fogadnak el. A támogatók rámutatnak: a mechanizmus nem ad lehetőséget a külföldi befektetőknek arra, hogy változtassanak a nemzetállami szabályozáson, csak arra, hogy kompenzálják őket, ha olyan szabályozást fogadnak el, ami hátrányosabban érinti őket, mint a helyi vállalkozásokat. Az ISDS nem újdonság, hanem ma is széles körben elterjedt mechanizmus. Az európai országok közel 1400 befektetési egyezményt kötöttek egymással és külső országokkal, amelyek biztosítanak ilyen jogot egymás befektetőinek.

A Parlament  a szocialisták és az Európai Néppárt nagykoalíciója révén elfogadta a módosítást(ez nem azt jelenti, hogy megszavazták!) és támogatta a TTIP-tárgyalások folytatását. Igennel szavaztak a Fidesz, az MSZP és a DK képviselői, nemmel a Jobbik EP-frakciója, valamint a zöld frakcióban ülő LMP-s és PM-es képviselő.  Ez a két kapitalista tábor közötti viadal része volt.

Az egyezmény még a támogatók szerint is legfeljebb 0,3-1 százalékos GDP-növekedést hozhat tíz év alatt.

Összeállította: B.J.

TI ÍRTÁTOK

ADY ENDRE: A TŰZ MÁRCIUSA

Csámpás, konok netán ez a világ S végbe hanyatlik, kit annyian űztek, De élethittel én, üldözött haló, Március kofáira és szentjeire Hadd szórjam szitkát és dicsét a Tűznek. Hadd halljék végre

Háború a vörös csillag ellen

Megjelent "az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról" szóló törvényjavaslat, amelyet Lázár János és Semjén Zsolt

"Demokrácia védelme"?

Nemrégiben egy ígéretes, nagyobb lélegzetű tanulmány két bevezető fejezete jelent meg a Frontoldalon „PlalylA” „tollából” „Demokrácia védelme” címmel. A cikkeket viharos vita követte, aminek nyomán az
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

No thumbnail available

Tegnap, ma, holnap

Tegnap még szánakozva dobtál volna egy tízest a sarki koldus kalapjába, ha
1956 igazi arca - gondolj a Köztársaság térre!

1956 igazi arca - gondolj a Köztársaság térre!

Ötvenhat vérzivataros őszére emlékezünk,katonáink,rendőreink hősiességére, azok hősiességére akik becsülettel híven esküjükhöz szembeszálltak
A szovjet-orosz filmkultúra II. – Kultúrszociológiai gondolatok és a nagybetűs Irodalmi hagyomány

A szovjet-orosz filmkultúra II. – Kultúrszociológiai gondolatok és a nagybetűs Irodalmi hagyomány

A mintegy hetven év szovjet szocialista rendszerének tökéletes „hátrafelé elsült fegyvere” saját
Légy szerző!
Légy szerző!