A Népi Front lapja

A szovjet-orosz filmkultúra I. – A film szerepe Kelet-Európában

Egy olyan geopolitikai közegben, amelynek immár több évszázada az összes különlegességét többnyire megszenvedő kelet-Európa kénytelen élni és működni, a művészet gyakran válik hatalmi erők fegyverévé. Ugyanakkor a film gyakran a rendszertől független, önálló életre kel. Ezt az izgalmas folyamatot táplálhatja ideológiai túlbuzgóság, utópia, vagy éppen nagyon is a realitás. A társadalomnak való hátat mutatás, vagy akár úttörő, példát mutató törekvés. Egy biztos: amióta a mozgó kép eljutott a Bug folyó túloldalára, kétségtelenül varázslat történt; a szovjet-orosz filmvásznakon. E cikksorozatban a szovjet és orosz film legfontosabb tematikáit követjük végig.

kép forrása: filmkultura.hu

Milyen is az orosz film?! Hogyha magáról az orosz filmről, mint jelenségről hallunk, eszünkbe juthatnak grandiózus jelenetek, több ezer statisztával, eszünkbe juthatnak érdekes és fura, már-már idegesítő kamera beállítások, játékok a fényekkel, árnyékokkal, a drámaiság, feszültség pattanásig való fokozása filmes eszközökkel. Tegyünk egy próbát és kérdezzük meg a környezetünket, hogy mit tartanak az orosz filmről úgy általában. Na persze nem lehetünk meglepve, ha a legtöbben csak a vállukat vonogatják. Akik már ebben a rendszerben szocializálódtak, a legtöbben nem tudnak még csak egy példát sem hozni. Az emberek nagy többsége a filmtől már nem is várja el, hogy pl. elgondolkoztassa, sőt, az zavarja a pattogatott kukorica majszolásában. Nem, nem, nekik látvány kell, ezért fizetik a sok ezer forintot, hogy találkozzanak Csubakkával és/vagy a “rossz fiúkat” elnáspángoló mindenféle amerikai szuperhőssel. Van azonban egy szűk, de kulturális igényeiket egyre inkább kielégítetlenül hagyott réteg. Közülük sokan tudják, hogy a jó filmnek karaktere van inkább, mintsem látványa. Az orosz filmről – ha már úgy általában hoztuk szóba – merem állítani, hogy legtöbbször karakteres. Valóban, egy igazi hamisíthatatlan orosz film felismerhető, élesen elüt más filmkultúrák alkotásaitól, általában mélyebb érzelmi, történelmi és ideológiai töltetű. Ha az orosz, belorusz, vagy ukrán monumentális filmeket vesszük górcső alá – de sok esetben valamennyi egykori szovjet-köztársaság filmiparára is gondolhatunk –  ennek a vérrel öntözött térségnek kemény és keserves történelme köszönhet vissza ránk, ezzel együtt a sorsban megkeményedett emberi személyiségek, kapcsolatok, drámai történetek kisze-kusza szálait vélhetjük felfedezni. Gyakorlatilag a filmművészet az Orosz Birodalomban való megjelenése óta ugyanis, a rendezők valahányszor merészen beleviszik alkotásaikba a kemény, önfeláldozó „orosz néplelket” is, vagy ahogy a II. világháború idején ezt megfogalmazták: „Orosz Anyácskát”. Ez a fajta antropologizált, ideologizált szimbólumrendszer nem veszett el a Szovjetunió felbomlása után sem a keleti filmekből. Természetesen a piacgazdaság hatására sokat változott, s nem kerülhette el a globális hatásokat, így a ’90-es évek nehezen megmagyarázható szappanopera őrületét, vagy az igényesebb közönségnek készült filmszatíra népszerűsödését. Karakteressége azonban fent maradt. Amióta kialakult az egypólusú kapitalista világrend – attól függetlenül is, hogy mára düledezik – kevés ország tudta fenntartani filmművészete jellemző jegyeit, vagy bővíteni azokat, netalán pozitív irányban tovább is lépni. Oroszországnak, illetve az egykori szovjet tagköztársaságoknak ez sikerült, mely állítást az elkövetkezendőkben igyekszek példák – egyúttal filmajánlók – armadájával alátámasztani.

TI ÍRTÁTOK

In Memoriam Urbán Sándor

„A forradalmak az elnyomottak és kizsákmányoltak ünnepei.” Lenin szavai ezek. A forradalmak megszülik hőseiket. Régóta tudjuk ezt a munkásmozgalom történetéből. De ezen ünnepnapokból oly’ kevés van. H

50 kiló műanyag másodpercenként!

A folyókba dobott műanyag hulladék jelenti az óceánok szennyezésének egyik legfőbb forrását, és a legnagyobb szennyezők az ázsiai folyók – írják  holland kutatók. Számításaik szerint a fo

"Fehérek közt egy európai". Thomas Mann (Lübeck, 1875. június 6. – Zürich, 1955. augusztus 12.)

Német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja. Elbeszéléstechnikája a 19. századhoz, elsősorban Tolsztojhoz, illetve Theodor Fontane és Richard Wagner szimbólumaihoz és ve
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

Szeptember 11: A chilei tragédia

Szeptember 11: A chilei tragédia

Immár tizenhárom éve szeptember 11-e táján rendszeresek a terrorizmus elleni háborúról, a
Dicsőség a szovjet és magyar hősöknek! - 70 éve szabadult fel Budapest

Dicsőség a szovjet és magyar hősöknek! - 70 éve szabadult fel Budapest

Hazánk Felszabadítása a több mint két évtizedes fasiszta uralom alól 1944 őszén
Széttöretett, megaláztatott , ebek elé vettetett... Trianon és ami utána jött

Széttöretett, megaláztatott , ebek elé vettetett... Trianon és ami utána jött

"Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és
Légy szerző!
Légy szerző!