A Népi Front lapja

A Rongyos Gárdáról

Az alábbi cikk a Prónay Pálról szóló írás alatt, hozzászólásként jelent meg a Frontoldalon Phoenix tollából. A történelmi sorozat első részére több reagálást  is érkezett.  Köszönöm, hogy terjesztitek és olvassátok.  Köszönöm a szerzőknek a cikkeket.

 A  Horthy-pribékek cselekedetei, és az akkori katonai és félkatonai szervezetek alapos  ismerete nélkülözhetetlen a mai baloldali politizáláshoz. F.Zs.

Valamikor a rendszerváltás első éveiben írtam a következő cikket a Zuglói Lapokba:

Mit kell tudni a Rongyos Gárdáról ?

Lévén, hogy édesapám egyszerű besorozott vöröskatonaként harcolt a betolakodó románok ellen 1919-ben, s ezért közel két évet ült a fegyverneki internáló táborban, fokozott érdeklődéssel olvastam Pajor András atya írását (Wass Albert kő, díszpark a Kassai téren) a legutóbbi Zuglói Lapokban. Bizonyos dolgokról egészen más véleményem van, mint az atyának, de az alábbi mondatát fontosnak tartom:

“Amikor az igaz értékrend terjesztésére vállalkozunk, ezt azok érdekében is tesszük, akik esetleg azt sem tudják, ki volt Wass Albert, nem olvasták egyetlen könyvét sem, sejtelmük sincs, mi volt a Rongyos Gárda, Trianon, miért fontos számunkra a határon túli magyarság felkarolása, szálaink szorosabbra fűzése.”

1919-ben, amikor Magyarországon a bolsevikok (Kun Béla és pártja) átvették a hatalmat és kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, akkor ellentétben Szovjet-Oroszországgal nem polgárháború kezdődött, hanem honvédő háború a kisantant országainak, elsősorban Csehszlovákiának és Romániának az intervenciójával szemben. Függetlenül attól, hogy milyen ideológiai indítékok vezérelték a Tanácsköztársaság vezetőit, a Magyar Vörös Hadsereg volt az egyetlen reguláris hadsereg, amely megpróbálta fegyverrel megvédeni az ország területi integritását. Ellentétben a Szegeden Horthy Miklós vezénylete alatt gyülekező Nemzeti Hadsereggel, amely teljes mértékben az antant misszió, azaz a francia hadsereg jóakaratától függött, és fennállása alatt egyszer sem került fegyveres összeütközésbe sem a csehszlovák és román intervenciós csapatokkal, sem a Vörös Hadsereggel. Tevékenysége jelentős mértékben azon területek baloldali érzelmű és/vagy zsidó származású civil lakossága ellen irányult, amelyeken a működését a francia katonai hatóságok engedélyezték. E tevékenység legpiszkosabb részét az úgynevezett tiszti különítmények végezték Prónay Pál, Ostenburg Gyula, Héjjas Iván és más, a világháborúban nem igen vitézkedő (hiszen legmagasabb rendfokozatuk, amit el tudtak érni, mindössze százados volt) tisztek vezetése alatt. E tevékenység áldozatainak számát a Kádár-korszak történetírása 50-60 ezer főre becsülte, de a közelmúltban elhunyt, Svájcban dolgozó kiváló hadtörténész, Gosztonyi Péter igen mértéktartó becslése szerint is meghaladta az ötezret, ami nagyságrendileg nagyobb a vörös terror áldozatainak számánál (ez utóbbit az ellenforradalom – ne tessék megbotránkozni, a Horthy-rezsim magát nevezte így – hivatalos becslése sem tudta 300 fő fölé tornászni).

1921-ben, az antant megfenyegette a magyar kormányt, hogy a béketárgyalásokon semmi jóra nem számíthat, ha nem korlátozza az egész Európában közfelháborodást kiváltó különítményeket. Teleki Pál, az akkori miniszterelnök e fenyegetést komolyan vette, és az ellenforradalom konszolidációja érdekében drasztikus intézkedésekkel kezdte meg a különítmények megrendszabályozását. A különítmények zokon vették korábbi szellemi mentoruk e pálfordulását. Kiválva, kirúgva a Nemzeti Hadseregből Prónai Pál és Héjjas Iván vezetésével Nyugat-Magyarországon gyülekeztek, és hatalmuk alá vonták az ott korábban spontán szervezkedő kisebb szabadcsapatokat, kisajátítva azok közszájon forgó nevét. Így jött létre a Rongyos Gárda, amely azért annyira rongyos nem volt. Mivel nem voltak többé tagjai a Nemzeti Hadseregnek, sajátos egyenruhaként darutollas (valójában lúdtollas) búr kalapot és a dzsentri divat jellegzetes darabjának számító térd-(bricsesz) nadrágot, illetve turistabakancsot viselt a többségük.  

Fegyvereket az egyelőre még a Nemzeti Hadseregben maradt Ostenburg Gyula szerzett nekik. ő majd IV. Károly kudarcba fulladt visszatérési kísérleteit támogatva kerül nyíltan szembe az egyébként az ő törvénytelen (a Nemzetgyűlést nyíltan terrorizáló) támogatásával kormányzóvá választott Horthy Miklóssal. A Prónay vezette Rongyos Gárda immár hivatalos támogatás nélkül Nyugat-Magyarországon folytatta ugyanazt a fehérterrorista tevékenységet, amit korábban az Alföldön (Orgovány), a Dél-Dunántúlon (Siófok), illetve a fővárosban (Brittania Szálló) fejtett ki. Ennek politikai kereteként kikiáltották a Kisalföldet és Burgenland egy részét magába foglaló Lajta Bánságot, Prónay Pál bán vezetésével. Ezt az államalakulatot senki el nem ismerte, pedig még saját postabélyeget is bocsátottak ki. A Rongyos Gárda nevezetes harci cselekménye volt a brucki (hidasnémeti) osztrák vámhivatal megtámadása. A sikeresnek ígérkező akciót csupán az hiúsította meg, hogy az osztrák fináncoknak a várakozással ellentétben fegyvereik voltak, és azokat használni is tudták. Másik, közismertebb akciójuk a soproni népszavazás lebonyolítása. Az antant, hogy a végtelenül igazságtalan trianoni békének demokratikus látszatot adjon, a két vesztes utódállam közötti területi vitát népszavazással kívánta megoldani. Hogy miben áll ez a vita, azt természetesen nem az érintett országok, hanem maga az antant határozta meg. Úgy döntöttek, hogy a túlnyomóan magyarok lakta Sopron városát és néhány környező sváb többségű községet jelölik ki a népszavazás tárgyául.

A Rongyos Gárda ugyanazt a taktikát alkalmazta, mint annak idején az Ostenburg különítmény a kormányzóválasztáson. Bár akkor is a napnál világosabb volt, hogy a Nemzetgyűlés elsöprő többséggel fogja a Nemzeti Hadsereg fővezérét kormányzóvá választani, az Ostenburg különítmény lábbal tiporva a Nemzetgyűlés mentelmi jogát, megszállta a Parlamentet, több képviselőt nem engedett bejutni az épületbe, és fegyveres jelenlétével garantálta Horthy megválasztását. Ezt a gyalázatot sem a Nemzetgyűlés, sem a kormányzó soha magáról lemosni nem tudta.

Ugyanezt tették Prónay emberei a soproni népszavazáson. A népszavazás előtti napokban elözönlötték a várost, ahol azonnal a korábban Szolnokon, Siófokon, Budapesten megismert jelenségek (emberek nyílt utcán való megverése, ismeretlen helyre való elhurcolása, ismeretlen eredetű hullák felbukkanása stb.) vették kezdetüket. Különösen kegyetlen terror ütötte fel a fejét a népszavazásra kijelölt sváb községekben. A népszavazás, mint ismeretes, magyar győzelemmel ért véget, Sopron, a hűséges város magyar maradt.

Szerintem ez történt volna Prónayék segítsége nélkül is. A sváb községek esetében ez már nem olyan biztos. (A nemrég lezajlott jubileumi ünnepségeken e falvak lakói még most sem lelkesedtek igazán a népszavazási emlékmű felállításáért.) Mindenesetre az én véleményem az, hogy jobban csengene a hűséges jelző Sopron neve mellett, ha azt nem mocskolta volna be a Rongyos Gárda terrorja. Természetesen másnak, így Pajor atyának is, joga van ezt másképpen gondolni.

Phoenix

TI ÍRTÁTOK

In Memoriam Urbán Sándor

„A forradalmak az elnyomottak és kizsákmányoltak ünnepei.” Lenin szavai ezek. A forradalmak megszülik hőseiket. Régóta tudjuk ezt a munkásmozgalom történetéből. De ezen ünnepnapokból oly’ kevés van. H

50 kiló műanyag másodpercenként!

A folyókba dobott műanyag hulladék jelenti az óceánok szennyezésének egyik legfőbb forrását, és a legnagyobb szennyezők az ázsiai folyók – írják  holland kutatók. Számításaik szerint a fo

"Fehérek közt egy európai". Thomas Mann (Lübeck, 1875. június 6. – Zürich, 1955. augusztus 12.)

Német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja. Elbeszéléstechnikája a 19. századhoz, elsősorban Tolsztojhoz, illetve Theodor Fontane és Richard Wagner szimbólumaihoz és ve
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

No thumbnail available

Valahol Európában, újra és újra...

Isten tudja, hányszor láttam a filmet. Fájt mindig, hogyne fájt volna, de
No thumbnail available

Kommunizmus

  A kommunizmus az emberi társadalom legősibb és legtermészetesebb szervezeti formája, a történelmi
Dicsőség a szovjet és magyar hősöknek! - 70 éve szabadult fel Budapest

Dicsőség a szovjet és magyar hősöknek! - 70 éve szabadult fel Budapest

Hazánk Felszabadítása a több mint két évtizedes fasiszta uralom alól 1944 őszén
Légy szerző!
Légy szerző!