A rendszerváltás óta szisztematikusan felszámolják, mindazt, ami a polgári világból megmaradt

Egy budai presszóban üldögélünk Nórával. Alig találtunk a fővárosban olyan helyet, ahol  leülhetünk és elbeszélgethetünk, anélkül, hogy a közlekedés zaja vagy a ricsaj megzavarna. 

Húsz éve ismerjük egymást. A politika nem változott… Látszik ezen a szegény országon. 

Megfelelő helyet találtam? Hogy érzed magad? 
Ennél jobbat nem is találhattál, mert nincs. A rendszerváltás óta szisztematikusan felszámolják, mindazt, ami a polgári világból megmaradt. Eltűnnek a cukrászdák, a presszók és sok olyan hely, ahol összeülhettek a barátok beszélgetni. A bevásárlóközpontokban büfék vannak és zaj. Nem baj, oda az kell, hogy az ember bekaphasson egy szendvicset  vásárlás-nézelődés közben. Rendben van. De!
 Az nem igaz, hogy nincs igény, érdeklődés a csendes cukrászdák és presszók iránt.Látod, itt is minden hely foglalt. Csak tudni kell, hogy hol érdemes üzemeltetni, és nem szabad tönkretenni a környezetet, mert akkor nyilvánvaló, hogy senki sem fog arra járni. Az Orbán-kormány kifejezetten gyűlöli a polgári értékeket és fel is számolja azokat, amilyen gyorsan csak tudja.
 Az idő hozza az új trendeket. Nem? Lehet, hogy mi öregszünk.
 
Külföldön nem megy az idő? Ausztriában, Németországban vagy mondjuk Havannában nem tüntetik el a múltat. A fiatalok kifejezetten keresik a csendes sarkokat.
 Kubáról érdeklődnék, mert  ott jártál… Először azért mutatkozz be az olvasóinknak.
 Polgári családban születtem. Mindkét ágon jómódú felmenőim voltak. Egyik nagyapám ezredes a Horthy-rendszerben, aztán elvitték a nyilasok… Olyan családban nőttem fel, ahol  tisztelték az értékeket. Apámat senki sem bántotta a Kádár-rendszerben. Becsületesen dolgozott, és mindent megkaptunk, amire szükségünk volt. Minden vasárnap templomba mentünk. Soha senki sem bántott miatta. Nem lettem KISZ-tag, mert az nekem nem tetszett, de emiatt nem köptek le. Azért mondom el, mert felháborítanak a hazugságok, amelyekkel a régi rendszert illetik.
Sok minden nem tetszett, de mindenkit hagytak élni, nem úgy, mint most. Felesleges a történelmet meghamisítani. Úgyis kibújik a szög a zsákból.
Lehetett színházba menni, operába, moziba. Ma, ha egy öttagú család elmegy színházba,  még zsíroskenyérre sem biztos, hogy marad pénze.
Ma is örömmel nézem a nemzeti múltunkat feldolgozó filmeket. Például a csodálatos Aranyembert, a Rab Rábyt. Mára cafrang lett a nemzet szó. Kiürült. Olyan, mint egy szétdurrant színes lufi.
A szocialista kultúra a múltra épült. Mindent nem vettek át, de, amit átvettek, az kifogástalan volt.
A Nemzeti Múzeum vécéje legutóbb, mikor arra jártam, úgy bűzlött, hogy átmentem az út másik oldalára. Természetesen hatalmas lakat volt rajta. Röviden ez jellemzi a jelent. Elborzadva hallottam, hogy ki akarják ott is vágni a fákat.  Polgári emberként kötelességem kimondani az igazságot a mai undorító világról és magyar politikáról is.
Havannában őrzik az értékeket?
 Igen. A kubai rendszer nem azzal foglalkozott, hogy betonba öntse magát. Nem kell Fidel Castro szobrai előtt hajlongani, és bátran elmondhatod a véleményedet bármiről.
A kubaiak számára fontos a múlt, és ezt a levegőt szívod  lépten-nyomon. Nem a diktatúra, hanem a szabadság érzése az, ami kellemesen érint. Nem akarnak folyton manipulálni a televízión keresztül,vagy  a borzasztó bilikék plakátokon keresztül, mint úton-útfélen kicsiny országunkban.
Sok épületet felújítottak Havannában. A legtöbb utcára nagyon ráfér a tatarozás, de ehhez pénz kell, anyag kell. Ha az amerikaiak nem zárták volna ketrecbe Kubát, ma egy paradicsom lenne!
A szegénységet nem Fidel okozta, hanem az embargó. Fidel – így hívják az emberek, a keresztnevén. Mindenki nagyon kedves, közvetlen  külföldiekkel és egymás között is. A kubaiak segítik egymást és szeretik a közösségi életet. Az emberek nincsenek tele feszültséggel, mint itt nálunk.
Tisztaság van az utcán és a buszon is, ahol nem kell befognod az orrod, mint a 4-es villamoson. Az emberek ápoltak és igényesek.
Milyenek az ételek? Mit ettél szívesen?
 Mindent. Fantasztikusak az ételeik, és nemcsak a közismert malacsült, hanem a különböző babból és rizsből készült fogások, a mártások és az italok.
Az egzotikus gyümölcslevest elkészítettem itthon a családomnak. Nem tudtam olyan tökéletesre főzni, mint ők. A malacsültet már sokszor megsütöttem. A kubaiak a salátákat egyszerűen készítik. Csak egy kis olajat és pár csepp ecetet öntenek rá. Kiváló volt a töltött paradicsom és a fűszeres-banános kenyér. Nagyon üdítő és egészséges nyári csemegék.
Babból ékszereket is készítenek. Hoztam neked egy karkötőt, amit egy templomi boltban vettem.
Köszönöm. Csodálatos munka!
 
Köszönöm, hogy elmondhattam. Isten éltesse  Castro elnök urat 90. születésnapján! 
Készítette: F.Zs.