A nyugdíjakról

  1. január 1-től a nyugdíjakat 0,9%-kal emelik. A nyugdíjasokat felháborítja az emelés mértéke több okból:
  2. a kormány arra hivatkozik, hogy ennyi lesz az infláció jövő évre – az MNB inflációs várakozása szerint azonban 2017-ben a várható infláció 2,6% lesz
  3. a nyugdíjas infláció mindig magasabb, mint a hivatalos infláció, mert más a nyugdíjasok vásárlásának a szerkezete: pl. a nyugdíjasok kevesebb üzemanyagot vásárolnak, viszont több gyógyszert.

Azt is állítják, hogy a nyugdíjak reálértéke nőtt, ez nem igaz, mert

  1. a nyugdíjemelések mindig a hivatalos inflációnak megfelelően történtek, nem a nyugdíjas infláció szerint
  2. A Bokros csomag előtt a nyugdíjak emelése megegyezett a béremelés mértékével, ez a módszer 1998-ig volt érvényben. 1998-ban bevezették a svájci indexálást, ami azt jelentette, hogy az infláció és a nettó keresetemelkedés 50-50%-ával emelték a nyugdíjakat.
  3. 1998-ban a Horn kormány 19.000,- Ft-os kiegészítést ígért a nyugdíjasoknak, azonban a kormányváltás után az Orbán kormány ezt nem hajtotta végre.
  4. 2009-ben a Bajnai kormány áttért az inflációhoz igazított nyugdíjemelésre, azzal a kikötéssel, hogy ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3%-ot, akkor a nyugdíjakat infláción felül emelik. A Bajnai kormány megszüntette a 13. havi nyugdíjat, ami 8%-os csökkenést jelentett.
  5. 2011-től az Orbán kormány a januári emeléseket a várható éves inflációhoz kötötte.

Egy másik, a nyugdíjakkal kapcsolatos téma:

Évek óta hallom, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer tarthatatlan, mert kevés a fiatal, járulékfizető munkavállaló. Ezt a helyzetet részben a nyugdíjkorhatár emelésével kivánták-kívánják megoldani. ez azonban nem vezetett sikerhez: 1997- 2016 között a nyugdíjkorhatárt nők esetében 8 évvel, férfiak esetében 3 évvel emelték meg, de a probléma maradt. Ezek után valamilyen nyugdíjreformról beszélnek, pl. egyéni számlák bevezetése. Ez sem fog megoldani semmit, mert a nyugdíjakat az adott évben befolyó járulékokból fizetik, így ha kevesebben fizetnek járulékot (ha az idősebbek tovább dolgoznak, akkor a fiatalok lesznek munkanélküliek, és nem fizetnek járulékot), akkor kisebb lesz a befolyó összeg, és az államnak az adókból kell pótolnia a hiányt. Néhány ötlet a megoldáshoz:

  1. Át kell adni a Nyugdíjbiztosító intézetnek és az OEP-nek azt a vagyont, amely a rendszerváltás előtti befizetésekből keletkezett, természetesen mai értéken.
  2. Meg kell emelni a fizetéseket, mert magasabb fizetés után magasabb összegű lesz a járulék, és kevesebben fognak elvándorolni más országba
  3. Fel kell számolni a fekete- és szürkegazdaságot, azaz a bejelentetlen dolgozók alkalmazását, illetve a minimálbéren történő bejelentését ( a többit a munkáltató zsebbe fizeti). Ennek egyik eszköze lehetne, hogy ha ellenőrzés során a munkáltatónál bejelentetlen dolgozókat találnak, akkor ne csak büntetést kelljen fizetnie, hanem fél évre visszamenően a járulékokat és az szja-t. Ez valószínűleg elvenné a kedvüket a további feketén alkalmazástól.Rónai Katalin Népi Front