A Népi Front lapja

21.századi szocializmus

21szocializmus, A jövő szocialista forradalma

A 21. század szocializmusa a jelenlegi kapitalista rendszer  meghaladásával kialakuló új, humános társadalmi és gazdasági berendezkedés, amely felszabadítja a dolgozókat a kizsákmányolás igája alól, megszünteti napjaink égbekiáltó egyenlőtlenségeit, valamint megteremti a szabad és egyenlő emberek társadalmát.

Az új szocializmus felépítése hosszú evolúciós és revolúciós folyamat, amelynek kezdetét a népi demokratikus, szocialista forradalom kirobbanásának történelmi pillanata jelenti. E forradalom mögött a kapitalizmus megdöntésére szövetkezett, az elnyomástól szabadulni kívánó emberek széles tömegmozgalma áll.

A 21. század szocializmusa csak akkor küzdheti le az előtte tornyosuló akadályokat ,és csak akkor győzhet, ha a tömegek azonosulnak a szocializmus eszméjével, amelynek támogatói bázisát  szilárd, egységbe forrt, a forradalom ügyét tettekkel szolgáló elkötelezett és öntudatos emberek alkotják. Mivel az új szocializmus nem nélkülözheti a társadalom többségének elvi és politikai támogatását, ezért politikánk arra irányul, hogy kivívjuk a nép bizalmát , megbecsülését, minél több honfitársunkat megnyerve így a szocializmus hívének.

A Népi Front a békés forradalmat választja. A győztes szocialista forradalom első lépésként az átmeneti korszak népi-állam koncepciója alapján a szocializmus kibontakozását előkészítő, nagyszabású gazdasági és politikai reformokat hajt végre, majd utána sor kerül az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívására, amely számos társadalmi és civilszervezet bevonásával kidolgozza és népszavazásra bocsátja az ország új, szocialista alkotmányát. Ez az alkotmány fekteti le és véglegesíti a milliók életviszonyán javító,  a jövő létbiztonságát és kibontakozását lehetővé tévő XXI. század szocializmusának gazdasági, jogi és politikai alapjait.

Hatékonyan működő népgazdaság

A XXI. század szocializmusának gazdaságát a hatékony, prosperáló működés és a magas technikai fejlettség jellemzi, amelyek együttesen megalapozzák a társadalom jólétét. Mivel a tőkés termelés alapellentmondásait végső soron csakis a kulcsfontosságú gazdasági szektorok társadalmi tulajdonba vétele képes feloldani, a XXI. századi szocializmus gyökeresen változtatja meg a tulajdonviszonyokat.

A szocialista gazdaság meghatározó szereplői a közösségi tulajdonban lévő mezőgazdasági és ipari szövetkezetek, szocialista típusú vállalatok, amelyeket az erős üzemi bizottságok és a munkásönigazgatás különböző formációi révén maguk a dolgozók ellenőriznek és irányítanak.

A szakszervezeteket, munkahelyi kollektívákat, szakmai testületeket széles jogkörrel ruházzák fel, hogy érvényt szerezzenek a munkahelyi demokráciának és elhárítsák az akadályokat az előremutató javaslatok megvalósulása elől. A XXI. századi szocializmus tehát  demokratizálja a gazdaságot és  biztosítja a dolgozói ellenőrzés lehetőségét.

A XXI. századi szocializmus azonban nem szünteti meg teljes mértékben a magántulajdont: támogatóan fordul azon kisvállalatokhoz, amelyek serkentik a gazdaság fejlődését és olyan szolgáltató, gazdaságélénkítő, kiegészítő funkciókat, feladatokat látnak el, amelyek állami, nagyüzemi méretekben nem volnának hatékonyak.

A XXI. századi szocializmus termelőerői fejlettek, a népgazdaság modern technológiai színvonalon áll és folyamatosan törekszik az innovációra, a technikai-tudományos vívmányok minél szélesebb körű alkalmazására. A népgazdaság ereje a racionális, átlátható és tervszerű irányításban rejlik, amely szorosan összefonódik az alulról jövő fejlesztő kezdeményezések, a kreativitás intenzív támogatásával.

A XXI. századi szocializmus a társadalom tagjaiban rejlő képességek kibontakozására támaszkodva dinamikus, állandóan fejlődő gazdaságot teremt, ezáltal az ország a modernizáció élvonalába kerül. A gazdaság a termelékenység növelése és termelés fejlődése útján megteremti az anyagi javak bőségét és egyre nagyobb arányban lesz képes a szükségletek bővülő kielégítésére.

Az új szocializmus gazdasági elve szakít a kapitalista piacgazdaság növekedési kényszerével, a szüntelen profitmaximalizáló törekvéssel. A tulajdonosi érdekek elsődleges prioritását a közösségi szemlélet dominanciája váltja fel. A gazdaságpolitika a társadalom egészének közös gyarapodását tekinti célnak, amelynek gazdasági eszközökkel szerez érvényt.

Mivel a termelőeszközök és a gazdaság sikeres működéséhez szükséges jogosítványok nem a társadalom egy kiváltságos rétegének kezében koncentrálódnak, hanem közösségi tulajdonban vannak, a megtermelt anyagi javakat a kollektív fejlődésre és össztársadalmi célok megvalósítására lehet fordítani: megteremthető az ingyenes egészségügy, a mindenki számára elérhető oktatás, az alanyi jogon járó első lakás, a szociális ellátórendszer bővítése.

A XXI. század szocializmusában ismeretlen fogalommá válik a munkanélküliség. A népgazdaság magas technikai színvonalának és a munka termelékenységének növelése következtében lehetővé válik a rövidebb munkaidő bevezetése, a nyugdíjkorhatár csökkentése, a  bérek növelése, amely egyúttal a belső fogyasztásra is élénkítő hatással lesz. Ezen feltételek együttes teljesülésének köszönhetően a szocializmus megteremti a teljes foglalkoztatottságot, azaz a társadalom minden tagjának nem csak alkotmányos joga, hanem egyúttal lehetősége is lesz az értelmes munkához tehetsége, végzettsége és képessége szerint.

Igazságos elosztási rendszer

A 21. század szocializmus elosztási rendszerének lényege, hogy a közösen megtermelt javak elosztásakor gátat szab az elit egyre gyorsuló ütemű gazdagodásának (amely egyúttal  a többség fokozódó elszegényedését jelenti) és olyan elosztási elveket érvényesít, amely alapvetően a dolgozók élethelyzetének javulását szolgálják. Ez a társadalmilag igazságos elosztási rendszer  elsőbbséget biztosít a közjónak a magánérdekkel szemben és megakadályozza a felső tízezer javára történő jövedelem-átcsoportosítást.

A gazdaság és a természet harmonizálása

A 21. századi szocializmusának gazdasági rendszere az ökológiai szempontból hosszú távon is fenntartható természeti erőforrás-kihasználáson alapszik.

A szocialista gazdaság a vélt igények helyett a valós társadalmi igények kielégítéséhez szükséges javak előállítására törekszik és véget vet a manipulatív reklámokra épülő, pazarló fogyasztói társadalom hamisan csillogó világának, amely motorját a marketing és pszichológia eszközeinek bevetésével generált mesterséges fogyasztási kényszer adja.  Az új rendszer gazdasága a modern technológia alkalmazása révén minimálisra csökkenti a termelés közben keletkező hulladék és káros anyag mennyiségét, valamint korlátozza a széndioxid kibocsátását. Ökológiai megfontolásból a 21. századi szocializmus arra törekszik, hogy racionalizálja az áramfogyasztást és nagy hangsúlyt fektessen a takarékosságra. Az energia környezetkímélő módon való előállítása céljából az új rendszer a megújuló energiaforrások kiaknázására építi az áramellátást.

Mindezt összehangolja az egyre gyorsuló ütemű gazdasági fejlődéssel, a Föld természeti kincseinek, élővilágának védelmével. Így létrejön a természet és az ember közötti harmónia.

 A szabad és egyenlő emberek társadalma

21. század szocializmusának haladó, közösségi társadalmát szabad és egyenlő emberek alkotják. E szocialista társadalmi modell az emberek közötti egyenlőség,  a humanizmus , a szolidaritás, a szabadság és a szociális igazságosság eszméjére épül, amely segíti az egyének önmegvalósítását, tehetségének kibontakozását, képességeinek fejlesztését.

Az ország polgárai között eltűnnek a társadalmi különbségeket kiváltó tényezők. A 21. századi szocializmusban kiteljesednek és maximálisan érvényesülnek az emberi jogok, megvalósul a kollektív szabadság, amely az egyéni szabadságok rendezett, közösségi szempontokkal összehangolt formáját jelenti. A társadalom demokratikus módon működik, így teremtve meg az állampolgárok közötti harmonikus  együttélés lehetőségét.

Az új társadalmi rend ember és ember közötti viszonyrendszét az esélyegyenlőség határozza meg: valljuk, hogy születésétől fogva minden ember szabad és egyenlő. A közösségi társadalom megszünteti a diszkrimináció minden formáját, mindenféle előítéletekből fakadó alá-fölé rendeltséget.

A szocialista bázisdemokrácia és a népi bizottságok

A Népi Front politikai küldetései közé tartozik a polgári demokrácia antidemokratikus voltának leleplezése és annak marxista bírálata.

A jelenlegi rendszer csupán a demokrácia illúzióját kelti. Látszólag garantálja a politikai szabadságjogokat, miközben a gyakorlatban a társadalom többségének jogai korlátozott formában valósulnak meg, és azok számos ponton sérülnek. A polgári demokrácia valójában nem más, mint az elit uralma, a pénz diktatúrája a hétköznapi emberek felett.

A magánérdekeket a közjóval szemben gátlástalanul érvényesítő politikusok visszahívására nincs lehetőség, az állampolgárok csupán a 4 évente tartandó országgyűlési és helyhatósági választások során tudják befolyásolni a hatalmat, amelynek ellenőrzésére választási ciklus közben kevés eszköz áll rendelkezésre.

A 21. század szocializmusa a lejáratódott, kiüresedett és elsilányult  polgári látszatdemokráciát  népi demokratikus rendszerrel váltja fel, amely megvalósítja a valódi népuralmat, a hétköznapi emberek érdekeit kifejező demokráciát. A népi demokratikus berendezkedés meghatározó tulajdonságai közé a közvetlen demokrácia szerepének kiszélesítése, az önkormányzatiság elve és az államhatalom társadalmi ellenőrzése. Tehát alulról építkező, szociálisan érzékeny rendszert hoz létre.

A 21. századi szocializmus a néphatalmat leginkább érvényesíteni tudó közvetlen demokrácián alapszik. Az informatika fejlődését és a különböző kommunikációs formák terjedését kihasználva lehetőség nyílik a közvetlen demokrácia eszközeinek (népszavazás, népi kezdeményezés) széles körű alkalmazására, így a népi demokratikus rendszer olyan hatalomgyakorlási szerkezetet alakít ki, amely biztosítja az állam társadalmi ellenőrzését, működésének átláthatóságát, a közélettel és állami kérdésekkel kapcsolatos információk ingyenes hozzáférését.

Ezen feltételek teljesülése megakadályozza azt, hogy az új szocializmus korrupt, bürokratikus, parancsuralmi rendszerré váljon és elveszítse demokratizmusát.

Az új szocializmus,a társadalom tagjai felett uralkodó, a politikai elit érdekei alapján vezérelt állam helyett a dolgozó emberek tömegeire és a helyi közösségekre támaszkodó népi hatalmat teremt, amelynek alapját a szocialista állam és az új népképviseleti szerv, a népi bizottságok képzik.

Az ország vezetésével megbízott képviselők, kormánytagok és a néphatalmi szervek képviselői egyaránt visszahívhatóak lesznek, így küszöbölve ki azt, hogy a társadalom vezetőinek választott képviselők új elnyomó, uralkodó osztállyá váljanak.

A népi bizottságok egy adott lakókörzetben alulról szerveződő formációk, amelyek közösen döntenek az ott élőket érintő fontos politikai, gazdasági, szociális kérdéseben: fejlesztési koncepciókról, kórház, iskola építéséről, munkahelyteremtésről.

A népi bizottságok jelentik a közvetlen demokráciára épülő szocializmus motorját, mivel a társadalmi erők lokális szervezése mellett olyan politikai funkciókat is betöltenek, amelyek elengedhetetlenek a szocializmus belső támogatottságának, politikai bázisának erősítése szempontjából. A népi bizottságok szerepének és hatáskörének  bővítése által, az állami bürokrácia immáron nem lesz akadálya annak, hogy a helyi kezdeményezések sikeresen érvényesülhessenek.

(Részlet a Népi Front programjából)

TI ÍRTÁTOK

Életveszélyes munkahelyek

Megjelent az Eurostat, halálos kimenetelű munkahelyi baleseteket számba vevő statisztikája, az EU 28 tagállamára és a partnerországokra kiterjedően. A legutóbbi, 2014-es alapján Magyarország  a középm

A Győzelem Napja - Moszkvából jelentjük....

Ma május 9-én ismét hálával és köszönettel emlékeztünk. Emlékeztünk  az emberiség történelmének legnagyobb sorsdöntő ütközetére, melyet valaha az egyetemes történelemben kényszerültek vívni a haladó e

Globalizmus kontra nacionalizmus (A francia elnökválasztás 2017 tanulságai)

A kétpólusú világrendszer megszűnése után kialakult globális kapitalizmus egyik következménye a belpolitikai átrendeződés. Ezt tükrözi a most lezajlott francia elnökválasztás második fordulójának ered
Baloldali Hírlevél
Ha megadod a neved és az e-mail címed, elküldjük számodra a baloldal híreit. Feliratkozáshoz kattints a Subsrcibe gombra
Name
Email *

KULTÚRA

No thumbnail available

Tegnap, ma, holnap

Tegnap még szánakozva dobtál volna egy tízest a sarki koldus kalapjába, ha
No thumbnail available

Proletárdiktatúra és demokrácia

Proletárdiktatúra és demokrácia a politikai néphit szerint összeegyeztethetetlen fogalmak, mondván, hogy a
No thumbnail available

Az "én ötvenhatom"

1956 hatvanadik évfordulója alkalmából sorozat indult a Magyar Rádióban és az M1
Légy szerző!
Légy szerző!